Előszó

Ez évben ünnepeljük az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 150. évfordulóját. Évfordulók, különösen kerek évfordulók alkalmával nagyobb figyelmet fordítunk az adott történelmi eseményre, és igyekszünk valamilyen formában emlékezni, emléket állítani. Az ország, a városok és a községek a szokásosnál látványosabb ünnepi műsorral készülnek, a történészek, írók új könyveket jelentetnek meg stb.

Ilyen emléket kívánt állítani a szabadságharcnak dr. Szolnoky Lajos néprajzkutató is - aki Edelényben és környékén többször is járt gyűjtőúton -, amikor 1946-ban a szabadságharc kitörésének 100. évfordulója közeledtével gyűjteni kezdett városunkban és környékén.

Gyűjtésének fő kérdése az volt, hogyan él az emberek emlékezetében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, mit tudnak a vezetőiről és az aradi tizenhárom mártírhalált halt tábornokról? Ezen kérdések mellett kutatta jobbágy és úr viszonyát a XIX. században, valamint a múlt század végi és az e század eleji követválasztások történetét, és kortesverseket gyűjtött ebből az időből.

Az eredeti kéziratot a Magyar Néprajzi Múzeum őrzi, s ennek másolata van meg az edelényi könyvtár helytörténeti gyűjteményében. A kézirat két A/5 méretű vonalas füzetben, 145 oldalon tartalmazza 24 fő válaszát a feltett kérdésekre. Többségében hetven éven felüli embereket kérdezett PERKUPA, SZALONNA, SZENDRŐ, SZENDRŐLÁD és EDELÉNY községben.

Szolnoky Lajos anyagát kiegészítettük a szabadságharchoz kapcsolódó helyi érdekességekkel; a visszaemlékezések mellett olyan személyek életrajzát is közöljük, akik itt éltek vagy születtek és tevékeny részesei voltak a szabadságharcnak, s néhányuk végső nyughelye a helyi temetőkben van.

Edelény, 1998 január
Hadobás Pál