
CÍMLAP
Múltba nézek...
A borsodi - ózdvidéki ipar- és bányavasutak rövid története
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Amiért a vasutak létrejöttek
A Sajó völgy, Gömör és Eger - Putnok vasútjai
A Bánréve - Ózd - Nádasd iparvasút
Farkaslyuk Bánya vasútjai
A királdi és a putnoki bányák vasútjai
A bánvölgyi bányák vasútjai
Nagyvisnyó - Mályinka vasútja
Kaza (Sajókaza) bányavasútjai
A Barcika - Rudabánya iparvasút
A rudabányai vasércbánya bányavasútja
Disznóshorvát (Izsófalva) bányavasútja
Rudolftelep külszíni bányavasútja
Szuhakálló - Múcsony külszíni bányavasútja
Szuhakálló bányászati iparvágányai
Sajókazinc (Kazincbarcika) külszíni bányavasútja
Kazincbarcika város építésének vasútjai
Berente, Központi Szénosztályozó és a Borsodi Hőerőmű
Berente külszíni bányavasútjai
Sajószentpéter külszíni bányavasútja
Edelény bányáinak vasútjai
A diósgyőri bányavasutak
Pereces Újakna villamos bányavasútja
Szarvaskő bányavasútja
Név- és tárgymutató
Bevezetés
...
Én középiskolás koromtól - 1965 óta - kötődöm a borsodi és ózdvidéki szénbányászathoz, ekkor kezdtem ugyanis bányászati középiskolás tanulmányaimat. Aztán mérnök lettem és, ha a politika nem számolja fel a szénbányászatot, akkor nagyon valószínű, hogy innen mentem volna nyugdíjba is. Sajnos nem így lett, de a Borsodi Szénbányák 1994. évi megszűnése után is bányászati területen dolgoztam. Minden bányásztelepülés, bánya, a még élő társaim, a leírt emlékezések, számomra változatlanul meghatározóak. Amikor e munka elkészítését elkezdtem, már jó néhány helytörténeti írásom készen volt, illetve a befejezéséhez közeledett. A bányászathoz kötődik az a kronológia, amely a borsodi és ózdvidéki szénbányászat fontosabb eseményeit, évszámait gyűjti össze.
...
Ez az írás tehát a borsodi és ózdvidéki ipar- és bányavasutak története. Természetesen nem teljes, hiszen mindenről nem maradt fenn írásos emlék, de amiről igen azt megpróbáltam felkutatni, rendszerezni és az utókor számára megörökíteni. Az írásban csak azok a vasutak szerepelnek, amelyeknek bányászati vonatkozásai is voltak. Az egyéb vasutak bemutatása már meghaladná a kereteinket. Az ipar- és bányavasutak esetében is csak a jelentősebbeket és főleg a külszínen futókat ismertetjük. Minden fejezetnél azt az elvet követtem, hogy először a bányászati, kohászati környezet kialakulását próbálom meg bemutatni. Ez által már sok minden egyértelmű lesz a következőkre nézve. Hogy miért írom le mindezt, az ipar- és bányavasutak történetét? Azért, hogy a ma embere rájöjjön, az elődeink nagyon tisztes munkát végeztek, dolgoztak, fejlesztettek és a maguk korában technikai szinten legalább akkorákat alkottak, mint a ma embere, a mai kor szintjén. Vagy egy kicsit többet is tettek? Bizonyosan, mert akkor a hazai ipart, bányászatot fejleszteni akarók nem várták a külföldi tőkét olyan áhítatos tisztelettel, amint az ma történik. A leírásoknál a járművekre vonatkozó típusismertetőket nem ismételjük, hiszen a vonalakon sokszor azonos járművek közlekedtek. A forrásokat a lábjegyzetben adjuk meg. Az idézeteket természetesen eredetiben adtuk meg, a jelenleg érvényes helyesírási szabályok mellőzésével. Sokszor okozott gondot a területek akkori időkben való elnevezése is, ami a jelenkorban már igen sokszor feledésbe ment. Ezeket megpróbáltuk rendre azonosítani és a mostani elnevezésű területekhez hozzárendelni. Nem mindig sikerült...