Fülszöveg

Az "új rendszerben" nevelkedtem. A rendszerváltáskor kezdtem tanulmányaimat, első iskolai emlékképeim között van, mikor lecserélték a tábla fölötti címert. A tanító felhívta rá a figyelmünket, persze akkor még nem tudtuk, mit is jelent ez. Ma már látjuk: nem túl sokat! A történelmi tabukat nem döntötte le. Szociális munka szakon végeztem az egyetemen, ahol a pszichológia kurzusok során megismerkedtünk a holocaust lélektani hatásaival. Feltámadt bennem a kíváncsiság, mit ír a szakirodalom a sok szempontból hasonló, de mégiscsak más szovjet kényszermunkatáborokat átéltek pszichológiájáról, hiszen családom ezen történelmi traumában érintett. Vajon van-e annak is hosszú távú hatása a túlélők életére, esetleg leszármazottaik lelki világára? Nekiláttam hát a keresésnek a könyvtárakban és az interneten, de csak elvétve találtam szakirodalmat a témában. Nem értem, hogy miért nem foglalkozott eddig ezzel a témával érdemben senki? Húsz éve lecseréltük a címert, de a gondolkodásunkat még mindig nem. E könyv célja, egy újabb "GULAG-TABU" ledöntése.