
CÍMLAP
Helmeczi István - Olasz Henrietta
A csoportos beszedés és az elterjedését gátló tényezők
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ
Tartalom
Összefoglaló
Összegzés
1. Bevezetés
2. A csoportos beszedés
2.1. A csoportos beszedést támogató infrastruktúra
2.2. A felhatalmazási folyamat
2.3. A beszedési folyamat
2.4. A csoportos beszedésre vonatkozó szabályok
3. A csoportos beszedés a statisztika tükrében
3.1. Csoportos beszedésként indított és elszámolt tételek
3.2. Visszautasított csoportos beszedési megbízások
3.3. A csoportos beszedés jogcímei
3.4. A beszedők országos megoszlása
3.5. Az ügyfélfelmérés eredménye
4. A csoportos beszedés és a SEPA Direct Debit összehasonlítása
4.1. A közös európai beszedési mód - a SEPA Direct Debit (SDD) rövid bemutatása
4.2. Fizetési mód szabályainak menedzsmentje
4.3. Szabályozottság, szankciók
4.4. Felhatalmazások
4.5. Beszedések kezelése
4.6. Visszaélések kezelése
4.7. Migrációs problémák
4.8. Az Európai Bizottság szabályozási tervei
4.9. Konklúzió
5. A csoportos beszedés konstrukció problémái
5.1. Jegybanki ellenőrzési tapasztalatok
5.2. Általános szabályozási problémák
5.3. Gyakorlati problémák
6. Alternatív fizetési megoldások
7. Konklúziók
8. Javaslatok
8.1. Ajánlások a bankok, beszedők részére
8.2. Javaslat a beszedésre vonatkozó szabályok (kismértékű) módosítására
8.3. Megfontolásra ajánlott javaslatunk a GIRO Zrt. részére
Összefoglaló
Az MNB felelős a pénzforgalom szabályozásáért, ennek keretében a fizetési
módok szabályait az MNB rendeletben alakítja ki. Jelen kiadvány célja, hogy
elsősorban a szakmai közönség (bankok, beszedők), másodsorban az érdeklődők
számára bemutassa azt, hogyan látja az MNB a csoportos beszedés fizetési
módot, annak jelenét és jövőjét.
A csoportos beszedést az MNB a bankközösséggel együtt alakította ki és
1997-től vezette be. Az elmúlt több mint tíz évben jelentős növekedés volt
ezen a területen, ez a növekedés azonban lényegesen lelassult, majd az
utolsó években teljesen leült, amiben a 2008 óta tartó válság is alapvető
szerepet játszott. Az MNB kezdeményezésére már 2003-ban bankközi
munkacsoport alakult javaslatok kidolgozására, de érdemi áttörést
nem sikerült elérni.
A kiadványban bemutatjuk, hogy összefüggés van a jövedelem és a csoportos
beszedés használata között, vagyis a használata szociális kérdésnek is
tekinthető. Ez alapján a lakosság nagy része számára jelenleg (főként
likviditáskezelési szempontból) nem ideális a csoportos beszedés, amit a
válság hatásai is súlyosbítanak (munkanélküliség, devizahitelek problémája,
felhalmozódó közüzemi tartozások).
Mivel a csoportos beszedések tranzakciószáma abszolút értelemben véve a
hazai készpénzmentes fizetési módok között ennek ellenére is jelentős,
úgy gondoljuk, hogy érdemes a fizetési mód általunk azonosított technikai
hibáit orvosolni, használhatóságát tovább fejleszteni. Ugyanakkor az
azonosított tendenciák alapján a közeljövőben sem számítunk ezen fizetési
mód használatának robbanásszerű növekedésre.