Előszó

Az Est Hármaskönyve ujra bekopogtat a forduló esztendő küszöbén s immár harmadszor köszönti olvasóinak megszaporodott táborát. Kiállításban és tartalmában megújhodott, de szándékában, céljaiban maradt a régi, aki megindulásakor volt: kultúrát terjesztő, szórakoztató, meghitt jóbarát. Propagálója a magyar művészetnek, irodalomnak és tudománynak; szerénységében is büszke fényszórója a nyomtatott betűből sugárzó világosságnak. S az idén épúgy az aktualitás jegyében indul útnak, mint az elmult években, amikor a világháború után kisarjadt ismeretek kézi lexikonát s a legfrissebb magyar irodalom dekameronját adta a magyar olvasóközönség kezébe.

1925 február 18.-án lesz száz éve, hogy Komáromban megszületett Jókai Mór, a magyar regényírás fejedelme, kinek büvös mesemondó szavára, több mint félszázadon keresztül, rajongó lelkesedéssel figyelt az ország s akinek zseníje messze túlsugárzott a régi Magyarország határain is. A nevezetes centenáriumot nagyszabású ünnep keretében készülnek emlékezetessé tenni tudományos, irodalmi és művészeti intézményeink, köztük a Nemzeti Múzeum, amely a birtokában levő Jókai relikviákból és kéziratokból kiállítást rendez. A Magyar Tudományos Akadémia a százéves évfordulóra kiadta Jókai életrajzát s páratlan irodalmi munkásságának összefoglaló esztétikai méltatását. De szerte az országban, mindenütt, az utolsó falusi népiskoláig, koszorút fonnak Jókai örök emlékezetének s az egész nemzet hódolata, kegyelete és hálája övezi körül a kerepesi temetőben nyugvó nagy halott sírját. Minden fényt és ragyogást kifejező jelző az övé lesz ebben az esztendőben Magyarországon, hogy Jókai nevéhez kapcsolódva hirdesse a magyar kultúra legvirágzóbb értékét, európai színvonalát.

Ennek az országos ünnepnek első hírmondója, díszruhás heroldja Az Est idei Hármaskönyve. Minden lapját, minden sorát Jókai emlékezetének szenteli, megszólaltatva elsősorban magát a költőt, eddig jórészt ismeretlen, ki nem adott vagy könyvalakban meg nem jelent írásaiban. A dús és változatos, értékes anyag, amelyet Jókai tollából itt közlünk, azt hisszük, a centenárium legszebb meglepetése. Anyagi áldozatot és fáradságos munkát nem sajnálva kikutattuk és megszereztük a Jókai-hagyaték legjavát, köztük a híres titkos jegyzőkönyveket, amelyeknek gazdag tartalmáról eddig jóformán senki sem tudott. Az Est Hármaskönyve révén pillanthat be először a magyar olvasóközönség ezekbe az érdekes feljegyzésekbe, amelyeknek irodalomtörténeti jelentőségét még csak ezután fogják méltányolni. Azonkívül összegyüjtöttük Jókai elbeszéléseiből, esztétikai írásaiból, apróbb csevegéseiből, adomáiból és leveleiből egész sorát a könyvalakban meg nem jelent daraboknak. Így például A pruthi csata című hosszabb elbeszélést, amely hetven esztendővel ezelőtt a Pesti Naplóban jelent meg, valamint A hulla férje című kéziratban lappangó Jókai-dráma leghatásosabb jeleneteit. Közlünk egy egész kis Jókai-breviáriumot, melynek érdekessége, hogy legnagyobb részét maga Jókai állította össze, a regényeiben, tanulmányaiban szétszórt eszmékből, gondolatokból. De talán még ennél is értékesebb az a sereg ismeretlen Jókai-rajz, amelyet szintén Az Est Hármaskönyve közöl először, hű reprodukcióban s amely eddig figyelemre nem méltatott kvalitásait árulja el a nagy írónak, úgy mutatva be őt, mint hivatott mesterét a rajzónnak. Bőséges illusztrációs anyagunk, főkép a Jókai-arcképek kimerítő sorozatával, szintén meglepetés számba megy.

Általában arra törekedtünk, hogy Jókairól, az emberről, az íróról, a politikusról, a publicistáról, a művészről s a humoristáról lehetőleg új, teljes és jellemző képet adjunk. Mindazt pedig, ami az ő tolla alól került ki, a legkiválóbb magyar írók és esztétikusok vonták keretbe, rövidebb, hosszabb tanulmányaikkal, méltatásaikkal és megemlékezéseikkel. Az olvasó, ha végiglapozza Az Est Hármaskönyvét, minden elöljáró beszédnél meggyőzőbb bizonyságát kapja annak, hogy ez a százesztendős Jókai emlékének szentelt album nem múlik el az ünneppel, hanem olyan maradandó becsű értékekben gazdag, amelyek méltóvá teszik a megőrzésre. Az új Hármaskönyv tehát joggal sorakozik elődei mellé s díszére válhat minden könyvtárnak.

Reméljük, hogy azokat a kapcsolatokat, amelyeket Az Est eddigi Hármaskönyvei teremtettek három testvérlapunk és azok olvasói között, a Jókai emlékének áldozó új Hármaskönyv még szorosabbra fogja fűzni.