Előszó

...

A múlt század '70-es évtizedében az ifjú jogtörténész gárda, az Egyetem és az Akadémia sajátos együttműködésével létrejött szervezeti keretben kezdte meg pályafutását. A műhelyt az ELTE AJK Magyar Jogtörténeti Tanszék, mint akadémiai kutatóhely jelentette.

Az akadémiai kutatóhely mellé később megalakult a pécsi-szegedi jogi karok jogtörténeti tanszékeivel bővült MTA Jogtörténeti Munkaközösség. Kovács Kálmán, Csizmadia Andor - Maday Pál triász mellett, a levéltárakba "száműzött" Degré Alajos - Bónis György korábban jogtörténész professzorok jelentették a szakma gerincét. Kovács professzor az ELTE jogtörténész pályakezdőket támogatta, s így a belépés sorrendjében a Máthé - Révész - Rácz - Mezey kvartettet a jogtörténethez kötötte. Ennek a csapatnak egyik meghatározó egyénisége Rácz Lajos egyetemi tanár, aki jellemével, eltökéltségével, időnként kérlelhetetlen, konok következetességével, de mindenkori segítőkészségével és kiemelkedő tehetségével a négyek tagja. Az elmúlt évtizedek morális eredménye pedig az, hogy a különböző jogtörténeti eredményeket elért kutatók a számvetés (legifjabbnak még évtized múlva) alkalmával is tisztelik a kollegialitás elvárásait. Ugyanígy a kötet valamennyi szerzője írásában, s megnyilvánulásaiban a legnagyobb elismeréssel szólt a jubilánsról.