Összefoglaló

Tanulmányunkban a visegrádi országok újraelosztási szintjét és kiadási szerkezetét hasonlítjuk össze az 1995-2010 közötti időszakban. Az összehasonlíthatóság érdekében a tanulmányban ismertetett új módszertannal kiszűrtük a teljes kiadási szintből a gazdaságpolitikai döntéshozók számára rövid távon exogén komponenseket. Ezek közül a legfontosabbak: az adósság és hozamok által meghatározott kamatkiadások, illetve az egyenleget nem érintő államháztartási körön belül kifizetett adók és az államháztartáson keresztül folyó EU-támogatások. Emellett bemutatásra került egy, a középtávú strukturális kiadási folyamatokat tükröző mutató is, amely a korrigált adatokból kiszűri a gazdasági ciklus hatását, valamint a választási cikluson belül szétteríti az állam tőkekiadásait is. Az aggregált fiskális pályák egyik tanulsága, hogy a visegrádi országok közül egyedül Szlovákiában került sor az újraelosztás tartós csökkentésére, a többi országban a "húzd meg, ereszd meg" politika volt jellemző. A másik tanulság, hogy a 2007-2010 közötti időszakban egyedül Magyarországon volt prociklikus kiadáscsökkentés, így az időszak végére a magyar korrigált kiadási szint a többi visegrádi ország átlaga alá került. A dezaggregált kiadási adatok rámutattak arra, hogy 2002 és 2006 között a magyar szociális kiadások relatív emelkedése miatt nőtt a régió többi országával szembeni kiadási többletünk. Ezt követően viszont relatív kiadásunk csökkenésének hátterében leginkább az egészségügy és az általános közszolgáltatások álltak. A korrigált adatok alapján 2010-ben Magyarország szociális kiadási szintje a legmagasabb, míg az egészségügyi kiadása a legalacsonyabb volt a régióban.