Bevezetés

Az első Művészeti Hetek Szent István évében Székesfehérvárott voltak. Az ország legkiválóbb írói, előadói és művészei utaztak az ősi koronázó városba, hogy bemutassák tehetségük legjavát a művészet iránt érdeklődő közönségnek. Művészeti Hetek voltak azóta Győrött, Nyíregyházán, Pécsett, Kassán, Ungvárott, Komáromban és Kolozsvárott s most Marosvásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredára és Székelyudvarhelyre indulnak, hogy az ottani közönségnek nyújtsanak szellemi táplálékot, mégpedig nem néhány hétre, hanem egy egész művészi évadra szóló műsorral.

A Művészeti Heteket az a szándék hívta életre, hogy megismertessük a közönség legszélesebb rétegeivel a mai magyar művészet legjavát. Legyen az kevesek kiváltsága helyett az egész nemzet közös kincse. Legyen az nélkülözhetetlen lelki szükséglet, amelynek kielégítése érdekében a közönség nem kímél fáradságot és áldozatot, sőt az élményeken felbuzdulva a jövőben maga is rendezzen hasonló művészeti eseményeket. Ezt a célt kívánja még hatékonyabban szolgálni a most kezdeményezett rendezés, amely hosszabb időre, több hónapra terjedő kiállításokkal, hangversenyekkel és előadásokkal igyekszik az érdeklődést lekötni. Így a Művészeti Hetek Művészeti Évvé szélesedtek.

A Székelyföldi Művészeti Évnek azonban mindezeken felül külön nemzeti hivatása is van. A magyarföld legtávolabbi tájainak írói, művészei és előadói fognak itt kezet a magyar végvár népével, hogy vállvetett munkával erősítsék a magyar szellemet. Hisszük, hogy a Székelyföld vitéz népe olyan erővel fogja meg ezt a feléje nyújtott kezet, hogy az igaz magyar szeretetben eggyé vált testvéreket többé senki sem választhatja el egymástól.