
CÍMLAP
Bárdi Nándor
Otthon és haza
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
Abstract
BEVEZETÉS
1. Otthon és haza
1.1. Otthon és haza cím tartalma
1.2. Alapkérdések és a dolgozat szerkezete
1.3. Akik előttem járnak
1.4. Amire ez a könyv nem vállalkozhatott
1.5. A dolgozat új megközelítései
1.6. A továbblépés lehetőségeiről
I. TÖRÉSPONTOK
2. Impériumváltás Székelyudvarhelyen, 1918-1920
2.1. A szakirodalmi háttér
2.2. Az államhatalomváltás regionális előzményei
2.3. Székelyudvarhely román katonai megszállása
2.4. A Kormányzótanács közigazgatási jogkörének kiterjesztése
2.5. A Székely Köztársaság ügye
2.6. A román közigazgatás bevezetése Székelyudvarhelyen
2.7. Az udvarhelyi magyar tisztviselők kálváriája
2.8. Paál Árpád és a Szellemi Front mozgalom
3. Stratégiai útkeresés a romániai Országos Magyar Pártban (1923-1924)
3.1. A romániai magyar intézményi szerkezet
3.1.1. A közvéleményteremtő sajtó
3.1.2. Örökségvédő egyházak
3.1.3. Erdélyi magyar regionális politika az első világháború előtt
3.1.4. Önszerveződő útkeresés a csucsai paktumig
3.2. A csucsai paktum
3.3. Tătărescu államtitkár kísérlete
3.4. Az Országos Magyar Párt elnökválsága
3.5. Kampányértelmezés és a következmények
4. A múlt mint tapasztalat. A kisebbségből többségbe került erdélyi magyar politika szemléletváltása, 1940-1944
4.1. Az önszemlélet keretei
4.2. A nemzetiségi kérdés
4.3. A zsidókérdéshez való viszony
II. KERETEK
5. A Magyarországgal szomszédos országok magyarságpolitikája és az ott élő magyar kisebbségi közösségek társadalmi helyzete a két világháború között
5.1. A Magyarországgal szomszédos országok magyarságpolitikája
5.2. Külhoni magyarok társadalmi pozíciói
6. A budapesti kormányzatok magyarságpolitikai intézményrendszere és stratégiája 1918-1938
6.1. Fogalmak és nézőpontok
6.2. A kormányzati célok és a prioritások változása a két világháború között
6.3. A külhoni magyarok intézményes támogatásának létrejötte és intézményesülése
6.4. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége Központjának anyagi támogatása
6.5. A Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztályáról
7. A Keleti Akció - A romániai magyar intézmények magyarországi támogatása
7.1. A Népies Irodalmi Társaság
7.2. Ügyintézés és kapcsolattartás (tipológia)
8. A romániai magyarság kisebbségpolitikai stratégiái a két világháború között
8.1. Irányzatok, törésvonalak
8.2. A pártpolitikai érdekérvényesítő stratégiák
8.3. Társadalompolitikai stratégiák
8.4. Eszmei útkeresés
8.5. Jellemző érvelési módok
III. FOLYAMATOK
9. Töréspontok és generációs csoportok a romániai magyar kisebbségtörténetében (1918-1989)
9.1. Tagolás: töréspontok és korszakok
9.2. Generációs csoportok
9.3. A saját társadalom szervezéséhez való viszony
9.4. A többségi intézményrendszerhez való viszony
9.5. A Magyarországhoz való viszony változása
9.6. A nemzetközi folyamatokhoz való viszony és az ideológiák honosítása
9.7. A lojalitásról és a közösségeszméről
Summary
FORRÁSOK, IRODALOM
Levéltári, kézirattári állagok
Fontosabb kiadatlan iratok
Sajtó
Elsődleges, publikált források
Önálló kiadványok
Tanulmányok, cikkek
Szakirodalom
Önálló kiadványok
Tanulmányok, cikkek
Ismertető
A szerző központi kutatói kérdése, hogy a romániai magyar nemzeti mozgalom
működtetői mit gondolnak saját társadalmukról és hogyan szervezik
közösségüket? S mindez miért és hogyan változott az elmúlt évszázadban?
Ez a könyv a romániai magyar nemzeti mozgalom létrejöttével,
Magyarországhoz való viszonyával és a két világháború közti budapesti
kormányzatok erdélyi magyarságot támogató politikájával foglalkozik.
Forrás: http://www.mtaki.hu/Otthon-es-haza/4/1305/2