Bevezetés

Doktori disszertációm tárgykörében még egyetemistaként, 1984-ben jelent meg az első publikációm. Azóta irodalomtörténészként, kritikusként kitüntetetten érdekel a kortárs magyar költészet, kutatásaim fókuszában tehát 25 éve ez a téma áll. Mivel folyamatosan foglalkoztam a témával, a doktori disszertációm szempontjából számos előmunkálattal, részpublikációval, beépíthető kutatási eredménnyel rendelkezem. Folyóirat szerkesztőként és irodalomtörténészként az elmúlt három évtizedben napi szinten követtem figyelemmel a kortárs magyar líra folyamatait, tendenciáit, ennél fogva jelen disszertációmban több megjelent könyvem és mintegy 300 publikációm (átfogó tanulmányok, esszék, kritikák) tapasztalataira támaszkodhatom. Disszertációmban tehát a már megírt, kész fejezetekre is támaszkodva összegezni, koncentráltan összefoglalni szeretném negyedszázados kutatásaim, több száz oldalt kitevő előmunkálataim eredményeit, levonva belőlük azokat a szakmai következtetéseket, melyek reményeim szerint relevánsak lesznek a kortárs magyar irodalom kutatói számára.

Dolgozatom a politikai okokból egészen a rendszerváltozásig (1989-90) a második nyilvánosságba kényszerített, általam korszakos jelentőségűnek tartott Petri György (1943-2000) költészetét állítja a fókuszába, s abból kiindulva ad általános poétikai helyzetképet a XX. század utolsó évtizedeinek fő törekvéseit illetően. Disszertációmban azt kívánom kimutatni és szakmai, tudományos érvekkel bebizonyítani, hogy mások (Tandori Dezső, Oravecz Imre, Tolnai Ottó) mellett Petri György radikális lírai fordulata játszott abban kezdeményező szerepet, hogy a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek alapvető szemléleti, beszédmódbeli változásokat hoztak a kortárs magyar költészet területén. Petri - és nyomában a ma már vezető, meghatározó szerepet játszó, akkori fiatal költők - fordulatának lényege a költői szerep, magatartás átértékelésében, a magyar irodalmi hagyományban dominánsan megemelt, felnövesztett költői státusz lebontásában, lefokozásában, valamint a költői nyelvhasználat metaforikus, szimbolikus, patetikus jellegének, megformáltságának elvetésében állt. A költői szerep és magatartás átértelmezése az ünnepélyes, telt dikció, a retorikusság helyett a hétköznapi nyelvhasználat, a beszélt nyelv, az argó nyelvi elemeinek beemelésével járt. Ez a költészet olyan témákat, tárgyakat, szemléleti elemeket, szerepváltozatokat és nyelvi-retorikai alakzatokat dolgozott ki és kezdett használni igen magas nívón, esztétikai színvonalon, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak a magyar költészetben. Petri újításának lényege és történeti jelentősége a költő-szerep kiterjesztése, határainak tágítása helyett annak korlátozásában rejlik. Egy defenzív programban tehát, melyben a lírikusi szerep teherbírását, a művészi magatartás karakterét nem az átörökített konvenciók mintatípusai, sem pedig az azokkal való szembefordulás látványos gesztusai, hanem alkat és szerep pontos önismeretre valló megfeleltetése hivatott eldönteni.

Petri György költészete az első megjelent kötetétől (Magyarázatok M. számára, 1971) kezdve radikalizálta a költői megszólalás, a versírás problémáit, s témává tette az alkotói folyamatot is. A civil nézőpont, a "csak egy személy" pozíciójának kimunkálásával, a csúf esztétikai kategóriájának, az alulstilizált nyelvi elemek beemelésével meghatározó, megkerülhetetlen hatást gyakorolt, miközben a szerelmi és a politikai költészet magyar nyelvű hagyományának egy teljesen új, eddig ismeretlen változatát is megalkotta. Mindezek a hatások kitörölhetetlenül beépültek a mai versfelfogásunkba, olvasásmódunkba, s kimutathatóan tovább élnek, folytatódnak a kortárs magyar líra érvényes és hiteles törekvéseiben (Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Sziveri János, Szijj Ferenc, Kemény István stb.). Dolgozatom ennek igazolásaként megvizsgálja és leírja a Petri által hozott fordulat kontextusát is. A témát tehát a kortárs magyar líra kontextusában, a mai magyar költészet egészéről is képet adva közelítem meg. Célom az, hogy e nagyhatású életművet mindvégig a magyar lírai hagyomány és a meghatározó jelenkori költészeti fejlemények, tendenciák tükrében mutassam be.