Krónikás ének. - Az ének a címlevél után kezdődik. Részletesen elmondja Jeruzsálemnek 70-ben bekövetkezett ostromát és pusztulását, összefoglalja további sorsát egészen a keresztes hadak megjelenéséig. Fejezet beosztása következetlen, mert csak a Pars tertia van megkülönböztetve. Az incipitmutatóra utaló kezdősora: Im egy szép históriát mostan mondok.

A szerzőt Szabó Károly a versfőkből kiolvasható Chegeri alapján "Csengeri"-nek tartotta (RMK I 101), és elvetette Toldy Ferenc "Csegéri - Csegezi" olvasatát (A magyar költészet története. Pest 18672, 163). A helyes névformára Szilády Áron mutatott rá (RMKT VI 346). A Csereyné-kódex 1565-ben - tehát e kiadás előtt - készült másolata ugyanis címében a Zegedi, versfőiben a Chegedii nevet tünteti fel.

Szegedi András az utolsó versszakok tanúsága szerint Telegden írta ezt az éneket 1553-ban. Munkájából kitűnik, hogy művelt deák énekmondó volt, de kilétéről közelebbi adatok nincsenek. Verselését, irodalmi tájékozottságát Szilády méltatta, és forrását Josephus Flavius latinra fordított művének, a De bello Judaiconak két utolsó könyvében, Jeruzsálem későbbi történetére vonatkozóan pedig valamely ismeretlen "Historia"-ban jelölte meg (RMKT IV 347, 364). Horváth János a mű Tinódira emlékeztető vonásait mutatta ki (Ref. 221-223). A szerző a történeten keresztül az egység helyreállítására akarta buzdítani a magyarokat (MIrodT I 398, Varjas Béla).

A többféle névváltozat következményeképpen Szinnyei József a szerzőt "Chegery" és "Szegedi" alatt is leírta. Az utóbbinál a históriás éneknek a Csereyné-kódexben található, 1565-ből származó másolata latin címét szerepelteti: Historya fattis elegans ffacta per Andream Zegedy de expugnacione wrbis Jerusolimittane (Szinnyei II 32; XIII 543).

Szilády Áron az említett kódex épebb szövege alapján arra gondolt, hogy e krónikáséneknek korábbi kiadásai is voltak, amelyek egyikéből másolták volna a kódexben található szöveget (RMKT VI 346). A feltevés ellen szól azonban az, hogy históriás éneket füzetes formában - a mai ismeretek szerint - csak 1570 után kezdtek nyomtatni Magyarországon.

Forrás: RMNy I 345 Debrecen. 1574.
http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/1f0f/2167/236b