Előszó

Szeretettet és tisztelettel köszöntőm minden kedves olvasómat!

Az elmúlt évek során több alkalommal jelentkeztem a magyarországi hegedűkészítés történetét ismertető, valamint a nevelészenei alapkérdéseit tárgyaló, előtörténetét bemutató és a zenei nevelés területén a tennivalókat felvázoló írásokkal, kötetekkel.

A legelsőként megjelent "A HEGEDŰ" c. gyűjtemény először még 1982-ben, majd ezt követően többször (1983-ban, majd 1984-ben) került változatlan utánnyomásra.

Ezek az írások még kizárólag magyar nyelven voltak hozzáférhetők, bár a kötetekben közölt szűk német nyelvű összefoglalások némileg tájékoztathatták a német nyelvet értő érdeklőket.

Ezek a tanulmányok - legalábbis ezek némelyike felkeltette több külföldi érdeklődő figyelmét, s így néhányat ezek közül angol fordításban is előkészíttettem egy majdani (azidőtájt még csak alig remélhető) bővebb kötet részleteként.

A megváltozott magyarországi viszonyok azután lehetővé tették, hogy 1994-ben megjelenjék SZABÓ KATALIN szerzőtárssal "A ZENEI NEVELÉS MÚLTJA ÉS JÖVŐJE (30 ÉVES A VÁCI ZENEISKOLA)" c. könyvünk, majd részben kibővítve ismét megjelentethettem a korábbi "A HEGEDŰ" c. kötetet 1995-ben, ekkor már néhány fejezetét angol nyelven is. Ezt a "NEMZETKÖZI HEGEDŰÁRAK" c. munkám követte 1996 tavaszán, miközben néhány további tanulmányt is elkészítettem ugyanebben a tárgykörben.

Most mindkét hegedűs témájú kötet valamennyi írása egy kötetbe szerkesztve magyarul, majd kisvártatva a magyar mellett már angol nyelven is hozzáférhetővé válik a külföldi érdeklődők számára.

Mindezeken felül további fejezetekkel kiegészítettem a két korábbi tanulmánygyűjteményt, s így első alkalommal kerül sor néhány kiemelkedő magyarországi hegedűkészítő mester egy-egy művének bemutatására színhű képekkel, valamint a különböző körülmények (hadiesemények, bűncselekmények, balesetek vagy más legális - olykor illegális - ügyletek) folytán eltűnt olaszországi és magyarországi vonós hangszerek jegyzékének közlésére adatokkal és ábrákkal.

Mindezeket figyelembe véve adtam a kötetnek a "MAGYARORSZÁGI HEGEDŰS KINCSEK" címet, utalva mind az anyagi, mind a szellemi értékekre a magyarországi hegedűkészítés történetéből. Bízom benne, hogy ez az újabb kötet egyben adalék lehet a közös európai kulturális örökség számbavételéhez.

Gyakran utalnak ezek az értékeink - remélem sokunk számára valóban kincsek - mind az országhatárainkon belüli, mind az azokon kívüli területekre. Így a környező vidékekről hozzánk érkezett és a tőlünk elszármazott "hegedűs kincseinkkel" Európából Európába mentünkben/létünkben hegedűinkkel, zenénkkel, zenei nevelési tapasztalatainkkal, eredményeinkkel nem érkezünk üres tarisznyával. A könyveinkben foglaltak ezt a célt is remélik szolgálni.

...