Tétel adatlapja

CÍMLAP

Erdélyi Sándor

Magyarországi hegedűs kincsek

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Magyarországi hegedűs kincsek

A HEGEDŰ

Köszöntő a tisztelt Olvasókhoz
Szavak - Hangszerek - Fogalmak (Jelentés)
A magyarországi hegedűkészítés kezdetei
Adam Bessler az első magyarországi hegedűkészítő?
A magyarországi hegedűkészítés jeles napjai
The notable days of the hungarian violin's history
A hegedűkészítés elmélete és gyakorlata Antonio Stradivari halála után. A magyarországi hegedűkészítés úttörői
Nemessányi Sámuel (1837-1881)
Válogatás a 19-20. századi magyarországi hegedűkészítők adatlapjaiból (Minta)
A vonós hangszerek bírálata és értékmeghatározása
A magyarországi hegedűkészítők jegyzéke (Nevek, századok, árak)
Vonós és pengetős hangszerek nyilvántartása (Nómenklatúra, adatlapok) (Minta)
A magyarországi hegedűkészítés történeti irodalma
Historical literature on violin making in Hungary
Violográfia (Húros-vonós hangszerek áttekintő szakirodalma)
Búcsúzó


NEMZETKÖZI HEGEDŰÁRAK

Előszó
Bevezető
Húros hangszerek körvonaltípusai
Húros hangszerek ősi és történeti típusai (ábrák)
Húros hangszerek körvonaltípusai (ábrák)
Hegedűhátak különböző minőségű jávorfából (egyből)
Hegedűhátak különböző minőségű jávorfából (kettőből)
Magyarországi hegedűkészítők mestercédulái
Jelenségek - gondolatok - aforizmák
Mestercédulák Antonius Stradivarius hangszereiből
Mestercédulák Jakob Stainer hangszereiből
Mestercédulák a Guarneri család hangszereiből
Mestercédulák a Gagliano család hangszereiből
Mestercédulák a Guadagnini család hangszereiből
Mestercédulák Jean-Baptiste Vuillaume hangszereiből
Nemzetközi hegedűárak (Hegedűk a világ műkincspiacain)
Árjegyzék
Búcsúzó

Eltűnt olaszországi és magyarországi vonós hangszerek jegyzéke
Eltűnt olaszországi vonós hangszerek
Eltűnt magyarországi vonós hangszerek
Színes táblák
Errata
Zárszó


Előszó

Szeretettet és tisztelettel köszöntőm minden kedves olvasómat!

Az elmúlt évek során több alkalommal jelentkeztem a magyarországi hegedűkészítés történetét ismertető, valamint a nevelészenei alapkérdéseit tárgyaló, előtörténetét bemutató és a zenei nevelés területén a tennivalókat felvázoló írásokkal, kötetekkel.

A legelsőként megjelent "A HEGEDŰ" c. gyűjtemény először még 1982-ben, majd ezt követően többször (1983-ban, majd 1984-ben) került változatlan utánnyomásra.

Ezek az írások még kizárólag magyar nyelven voltak hozzáférhetők, bár a kötetekben közölt szűk német nyelvű összefoglalások némileg tájékoztathatták a német nyelvet értő érdeklőket.

Ezek a tanulmányok - legalábbis ezek némelyike felkeltette több külföldi érdeklődő figyelmét, s így néhányat ezek közül angol fordításban is előkészíttettem egy majdani (azidőtájt még csak alig remélhető) bővebb kötet részleteként.

A megváltozott magyarországi viszonyok azután lehetővé tették, hogy 1994-ben megjelenjék SZABÓ KATALIN szerzőtárssal "A ZENEI NEVELÉS MÚLTJA ÉS JÖVŐJE (30 ÉVES A VÁCI ZENEISKOLA)" c. könyvünk, majd részben kibővítve ismét megjelentethettem a korábbi "A HEGEDŰ" c. kötetet 1995-ben, ekkor már néhány fejezetét angol nyelven is. Ezt a "NEMZETKÖZI HEGEDŰÁRAK" c. munkám követte 1996 tavaszán, miközben néhány további tanulmányt is elkészítettem ugyanebben a tárgykörben.

Most mindkét hegedűs témájú kötet valamennyi írása egy kötetbe szerkesztve magyarul, majd kisvártatva a magyar mellett már angol nyelven is hozzáférhetővé válik a külföldi érdeklődők számára.

Mindezeken felül további fejezetekkel kiegészítettem a két korábbi tanulmánygyűjteményt, s így első alkalommal kerül sor néhány kiemelkedő magyarországi hegedűkészítő mester egy-egy művének bemutatására színhű képekkel, valamint a különböző körülmények (hadiesemények, bűncselekmények, balesetek vagy más legális - olykor illegális - ügyletek) folytán eltűnt olaszországi és magyarországi vonós hangszerek jegyzékének közlésére adatokkal és ábrákkal.

Mindezeket figyelembe véve adtam a kötetnek a "MAGYARORSZÁGI HEGEDŰS KINCSEK" címet, utalva mind az anyagi, mind a szellemi értékekre a magyarországi hegedűkészítés történetéből. Bízom benne, hogy ez az újabb kötet egyben adalék lehet a közös európai kulturális örökség számbavételéhez.

Gyakran utalnak ezek az értékeink - remélem sokunk számára valóban kincsek - mind az országhatárainkon belüli, mind az azokon kívüli területekre. Így a környező vidékekről hozzánk érkezett és a tőlünk elszármazott "hegedűs kincseinkkel" Európából Európába mentünkben/létünkben hegedűinkkel, zenénkkel, zenei nevelési tapasztalatainkkal, eredményeinkkel nem érkezünk üres tarisznyával. A könyveinkben foglaltak ezt a célt is remélik szolgálni.

...


  
×