Krónikás ének magyar nyelven. - A versfőkből adódó latin összefoglalások Capita versuum címmel a címlevél hátán olvashatók. A hatrészes ének Nagy Sándor hadjáratát és világuralmát mutatja be. Az incipitmutatóra utaló kezdősora: Jóllehet nagy sokat szóltunk Sándorról.

Szabó Károly (RMK I 102) az utolsó versszakok versfőiből, amelyek Petrus in Idart adnak, a szerzőt Idari Péternek nevezte. A mű egyik későbbi kiadásánál (RMK I 363) és a névmutatóban (RMK I 722 lap) ezt a nevet már Ilosvai Péterével azonosította. Szilády Áron kimutatta, hogy az in Idar kitétel nem nevet, hanem tartózkodási helyet jelöl: Idán, Nagyidán. A szerző az a nagyidai iskolamester lehetett, aki egy másik énekben (265) Ilosvai Péternek, a versfőkben pedig Sericeus Ilosvanusnak, azaz Ilosvai Selymesnek nevezi magát. A Ptolomaeus királyról írt éneke (614) elején Ilosvai maga írja, hogy Sokszor szóltunk a régi nagy időkről, kiváltképpen világbíró Sándorról. Ugyancsak Szilády mutatott rá, hogy a Selymes név használata megkülönbözteti egy másik Ilosvai Pétertől, aki 1562-ben halt meg. Stílussajátosságok alapján azonban kétségtelen, hogy ennek a Nagy Sándorról szóló éneknek Selymes Péter a szerzője (RMKT IV 308-309), aki versét az utolsó versszak szerint 1548-ban írta.

A szerző műve forrásaként Justinust és Quintus Curtius Rufust jelölte meg. Szilády szerint valójában Curtius töredékben megmaradt szövegét kivonatolta versekben, a történeti hűség kedvéért elhagyván a mondai elemeket. A hiányos elbeszélést Claudius Aelianusból vagy még inkább a Plutarchus által írt Nagy Sándor-történetből egészítette ki (RMKT IV 309-320).

Ilosvai életéről és műveiről Horváth János adott összefoglaló képet (Ref 457-461.) Lásd még: MIrodT I 398, 405, Varjas Béla.

Forrás: RMNy I 339 Debrecen. 1574.
http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/1f0f/2167/2364