Református prédikáció. - A címlapon és nagyobb méretben az utolsó lapon nyomdászjelvény látható Deo duce et vindice felirattal. A könyv bevezető részei a következők: (1) A címlevél hátlapján fel van sorolva a mű latin appendixének nyolc része - (2) Albertus Molnár könyvét, Gabrieli Bethlen... principi Transsylvaniae ajánlja Oppenheim 1617 december 1-i kelettel (kiadva: RMKT XVII/6 488-489) - (3) Ezután felsorolja a heidelbergi és marburgi akadémiának, azaz egyetemnek magyar tanulóit, összesen harminckettőt és azoknak pártfogóit - (4-5) Bethlen Gábor fejedelmet Óda, Szenci Molnárt Epigramma üdvözli latin nyelven a könyv megjelenése alkalmával. Az első szerzője Caspar V. Boithin... a másiké Benediktus M. Szentkirali Heidelberg 1618 január 4-i kelettel - (6) Scultetus Ábrahám elöljáróbeszédét Loysa (Lujza)-Juliannanak, a felséges orangiai fejedelem és naszszoviai gróf nemzetségéből való asszonynak... Frideric választó palatinus herceg... özvegyének címezte Heidelberg 1617 október 11-i kelettel - (7) Ennek végén országonként az akkor élő evangelikus (protestáns) királyok, fejedelmek, hercegek, grófok és nagyurak felsorolása található.

(8) A könyv tárgyát képező prédikáció a Királyok II. könyve 23. fejezetéhez van fűzve, amely az ószövetségi templomnak a pogányságtól való megtisztításáról szól. (9) Ezt követi Az Anyaszentegyháznak közönséges imádsága, melyben Istennek mi megváltásunkért hálát adunk, amit már Huszár Dávid 1577-ben kiadott (395). - (10) Majd Pápistaság ismertető, evangélium szerettető és isteni hálaadásra indító énekek, amit elejentén Bártfán, Debrecenben és egyebütt voltak kinyomtatva felirattal Szkhárosi Horváth András hat éneke következik, amelyeknek incipitmutatóra utaló kezdetei a következők: 50. lap. Szánjad - 57: Ím megromlottál - 59: Szükség keresztyénnek - 61: Jézus Krisztus, örök - 65: Mind e világnak - 67: Siess keresztyénség. - (11) Ezután latinul és magyarul psalmus Davidis CI, versben, Andreas Spethe tollából és fordítása Szenci Molnártól Szent Dávidnak százelső zsoltára - Fejedelem imádsága, kezdete: Mindeneknek előtte irgalmasságról.

A latin Appendix de idolo Lauretani, quod Julium III. Romanum episcopum et quosdam ejus successores non puduit in tanta luce Evangelii, undique erumpente, velut in contemptum Dei atque hominum approbare. Cum monitione Petri Pauli Vergerii et aliorum önálló címlappal kezdődik, amelyben egy koronás Mária-kép is látható a kisdeddel. - (12) Albertus Molnar Christiano lectori salutem et papatus odium megszólítással kezdődik a függelékhez írt előszó (kiadva: RMKT XVII/6 489-490). A további részek a következők: (13) 77. lap: Translatio miraculosa ecclesiae Beatae virginis Mariae de Loreto - (14) 81: Sacelli nova inscriptio - (15) 82: Petrus Paulus Vergerius episcopus olim Justinopolitanus, Clementis VII et Pauli III in Germania legatus, qui postea relicto episcopatu, papa et Italia, in Helvetia se contulit, evangelicis se adjunxit... hanc edidit ...MDLII. - (16) 85: Francisci Petrarchae epigramma adversus Romam - (17) Baptistae Mantuani in eandem Roman pontificiam - (18) 86: Hujus pestilentis Appiarii Romani examina sunt, ami a szerzetesrendek felsorolásából áll - (19) Horum examinum Alvearii Rom. occupuationis a katolikus szertartások és áhítatgyakorlatok, védőszentek stb. felsorolásával. - (20) 89: Rescriptio sancti Hulderici, episcopi Augustensis, in qua Nicolao papae de continentia clericorum non juste sed impie, non canonice sed indirecte tractanti ita respondit - (21) 92: Specimina bellicae curiositatis et tyrannidis pontificiae ex narratione historica obsidionis Canisiae desumpta - (22) 98: Christianorum liberos non esse antichristianis magistris tradendos. Dn. Sebastianus Benefieldus Anglus theologus Oxoniens. concione XII. in cop. annos. Henrico Jaksonio interprete - (23) 100: Epistola el. v. Joachini Camerarii scripta Viennae 1568... Francisco Posgai vajvodae Ungaro - (24) 102: Hymnus illucescente Evangelio in Ungaria cantari solitus (Juste judex Jesu Christe...).

A mű eredetije, Abraham Scultetusnak a reformáció száz éves emlékünnepén mondott és Evangelische Jubeljahrspredigt zu Heidelberg den 2. Novembris anno 1617 in der Kirche zum H. Geist gehalten címmel 1618-ban Ambergben kinyomtatott beszéde volt (EPhK 1919: 91, Thienemann Tivadar). - Ld. még: MIrodT II 75, Pirnát Antal. A hozzáadott magyar énekek dallamát sajnos Szenci Molnár Albert nem közölte, csak a nótajelzéseket adta meg. Ezzel szemben a könyv végén egy közismert latin himnusz kottáját megtaláljuk (Theologiai Szemle 1972: 356-358, Csomasz Tóth Kálmán).

Forrás: RMNy I 1166 Oppenheim. 1618.

http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/3f6f/3fdb/4149