
CÍMLAP
Nagyváthy János
Magyar practicus tenyésztető
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előbeszéd.
I. RÉSZ. A' Tenyésztetésről
II. RÉSZ. A' Szarvas-Marháról
III. RÉSZ. A' Júh vagy Birkatenyésztetésről
IV. RÉSZ. A' Sertésről
V. RÉSZ. A' Méhtartásról
Előszó
Mind a' belső mind a' külső Irók azt mondják Magyar Ország felől, hogy ez
igen áldott és termékeny föld. Az igaz, hogy a' Magyar föld áldott: de nem
kirekesztőleg és nem is mindenütt.
A'vagy Spanyol, Franczia, Olasz és Bajor Ország a mi Hazánknak engedi e'
az elsőséget magán felül akar az éghajlatra, akar a' főld jó egyeledésére
nézve? A'vagy számszerben ily áldott e' a' mi Hazánknak hegyes, homokos,
és igen alatsony nagy része?
De legyen olyan. Vallyon az áldott főld okos és munkás iparkodás nélkül
terem e' arany kalászokat mint Kis Asiáról 's a' Saturnus arany évjéről
mesélik a' Költők?
Épen ez az, a' mit az említett Irók az áldott főld nevezetén értenek,
és a' Magyaroktól az okos és szorgalmatos földmivelést megtagadván, az
ő bőségjeket egyedűl a' főldnek tulajdonítják:
protrudunt largas inarata novalia messes.
A' Practicus Termesztőben előadott gazdasági fogások és iparkodás eléggé
megczáfolják ezt az állítást.
Tenyésztetésünkért sints egy pénzel is jobb nevünk. Egy valami szerfelett
Tudákos a' Világ asztalára fel adta azt a' maszlagot, hogy: A' Tenyésztetés
azt mutatja mindenkor, hogy a' Nemzet a' Culturának legalsó léptsőjén áll.
A' Csorda ezt a' mély igazságot bámulta: Mattku; és azólta a' magát
Bétsben nem fitogatható Nemességről az a' köz képezet is, hogy az egyebet
nem tsinál, hanem zsiros ingben gatyában tsak falka marháját hajtogatja
legelőről legelőre. Mitsoda és hányféle motsok nints tsak az egy Grillmann
Gyüjteményében a' Magyarok' Haza és Házi gazdálkodások ellen! (hogy a'
többit most elhalgassam).
Az Ángolok több és szebb Lovakat tenyésztetnek, mint mi, és a' Spanyolok'
Birka tenyésztetésének nagyobb kiterjedése vólt a' pallérozottság' felső
léptsőjén űlt Francziák kóborlása előtt, mint a' Magyarokénak most van.
Hát azért a' pallérozottságnak alsó léptsőjén űltek. Most űl a' Spanyol
Nemesség valóban az alsó léptsőn, a' midőn a' pallérozottak, tehetős és
okos Tenyésztetőkből őket koldusokká tették: és a' Magyarokat 's másokat
a' gyapjú javitásban egynehány esztendőre megállították.
E' szerént a' Termesztés' nagysága akárhol is tsak annak tsalhatatlan
bizonysága, hogy ott sok az ember, a' virágzó Tenyésztetés pedig azt
mutatja, hogy ott a' gazdák tehetőssek, mert a' Tenyésztetéshez Capitális
kell: de a' Culturának kissebb vagy nagyobb voltát egyikből vagy másikból
közvetetlen következtetni ugyan nem lehet.
De bár következtesse is akár ki: a' Magyarok arra figyelmezni nem kötelesek.
...