Tétel adatlapja

CÍMLAP

Nagyváthy János

Magyar practicus tenyésztető

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előbeszéd.

I. RÉSZ. A' Tenyésztetésről
II. RÉSZ. A' Szarvas-Marháról
III. RÉSZ. A' Júh vagy Birkatenyésztetésről
IV. RÉSZ. A' Sertésről
V. RÉSZ. A' Méhtartásról


Előszó

Mind a' belső mind a' külső Irók azt mondják Magyar Ország felől, hogy ez igen áldott és termékeny föld. Az igaz, hogy a' Magyar föld áldott: de nem kirekesztőleg és nem is mindenütt.

A'vagy Spanyol, Franczia, Olasz és Bajor Ország a mi Hazánknak engedi e' az elsőséget magán felül akar az éghajlatra, akar a' főld jó egyeledésére nézve? A'vagy számszerben ily áldott e' a' mi Hazánknak hegyes, homokos, és igen alatsony nagy része?

De legyen olyan. Vallyon az áldott főld okos és munkás iparkodás nélkül terem e' arany kalászokat mint Kis Asiáról 's a' Saturnus arany évjéről mesélik a' Költők?

Épen ez az, a' mit az említett Irók az áldott főld nevezetén értenek, és a' Magyaroktól az okos és szorgalmatos földmivelést megtagadván, az ő bőségjeket egyedűl a' főldnek tulajdonítják:

protrudunt largas inarata novalia messes.

A' Practicus Termesztőben előadott gazdasági fogások és iparkodás eléggé megczáfolják ezt az állítást.

Tenyésztetésünkért sints egy pénzel is jobb nevünk. Egy valami szerfelett Tudákos a' Világ asztalára fel adta azt a' maszlagot, hogy: A' Tenyésztetés azt mutatja mindenkor, hogy a' Nemzet a' Culturának legalsó léptsőjén áll.

A' Csorda ezt a' mély igazságot bámulta: Mattku; és azólta a' magát Bétsben nem fitogatható Nemességről az a' köz képezet is, hogy az egyebet nem tsinál, hanem zsiros ingben gatyában tsak falka marháját hajtogatja legelőről legelőre. Mitsoda és hányféle motsok nints tsak az egy Grillmann Gyüjteményében a' Magyarok' Haza és Házi gazdálkodások ellen! (hogy a' többit most elhalgassam).

Az Ángolok több és szebb Lovakat tenyésztetnek, mint mi, és a' Spanyolok' Birka tenyésztetésének nagyobb kiterjedése vólt a' pallérozottság' felső léptsőjén űlt Francziák kóborlása előtt, mint a' Magyarokénak most van. Hát azért a' pallérozottságnak alsó léptsőjén űltek. Most űl a' Spanyol Nemesség valóban az alsó léptsőn, a' midőn a' pallérozottak, tehetős és okos Tenyésztetőkből őket koldusokká tették: és a' Magyarokat 's másokat a' gyapjú javitásban egynehány esztendőre megállították.

E' szerént a' Termesztés' nagysága akárhol is tsak annak tsalhatatlan bizonysága, hogy ott sok az ember, a' virágzó Tenyésztetés pedig azt mutatja, hogy ott a' gazdák tehetőssek, mert a' Tenyésztetéshez Capitális kell: de a' Culturának kissebb vagy nagyobb voltát egyikből vagy másikból közvetetlen következtetni ugyan nem lehet.

De bár következtesse is akár ki: a' Magyarok arra figyelmezni nem kötelesek.

...


  
×