
CÍMLAP
August Heinrich Petiscus
Az Olympos
Görög-római mythologia
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Bevezetés: A klasszikus ókor isteneinek lényege és jelentősége
I. Az istenek származása.
1. Uranos
2. Kronos
3. Rhea (Kybele)
II. Az Olympos istenei.
1. Zeus (Juppiter)
2. Hera (Juno)
3. Zeus és Hera kisérete
a) Nike (Victoria)
b) Iris
c) Hebe
d) Ganymedes
e) Themis
f) Hórák
g) Sorsistenségek
4. Pallas-Athene (Minerva)
5. Phoibos-Apollon
6. Artemis (Diana)
7. Apollonnal és Artemissel rokon istenek
a) Fényistenségek
1. Helios (Sol)
2. Selene (Luna)
3. Eos (Aurora)
4. Csillagok
5. Hekate
6. Mithras
b) Aio1os (Aeo1us) és a szelek
c) Gyógyitó istenek
1. Asklepios (Aesculapius)
2. Hygieia (Hygia)
3. Telesphoros
d) Mnemosyne és a Múzsák
e) Mythikus dalnokok
8. Hermes (Mercurius)
9. Hephaistos (Vulcanus)
10. Ares (Mars)
11. Aphrodité (Venus)
12. Aphrodite kisérete
a) Eros (Amor)
b) Anteros, Himeros és Pothos
c) Peitho (Suada)
d) Hymen v. Hymenaios
e) Charisok (Gratiák)
13. Hestia (Vesta)
14. Római házi és családi istenek
a) Penatesek
b) Larok
c) Manesek
d) Larvák és Lemurok
15. Janus
III. Tengeri és vizi istenek.
1. Poseidon (Neptunus)
2. Amphitrite
3. Poseidon és Amphitrite kisérete
a) Triton és Tritonok
b) Proteus
c) Glaukos Pontios
d) Nereus és a Nereidák
e) Ino Leukothea és Melikertes Palaimon
f) Seirenek (Szirének)
g) Skylla és Charybdis
h) Okeanos és az Okeanidák
IV. Földi istenek.
1. Gaia (Ge, Gaea)
2. Demeter (Ceres)
3. Dionysos vagy Bakchos (Bacchus)
4. Dionysos kisérete
a) Nymphák
b) Silenos
c) Satyrosok
d) Pan
e) Priapos
5. Mezei és erdei istenek Itáliában
a) Faunus (Lupercus)
b) Fauna, Maia, Bona Dea
c) Picus, Picumus és Pilumnus
d) Silvanus
e) Terminus
f) Pales
g) Saturnus és Ops
h) Vertumnus és Pomona
i) Flora
V. Az alvilág istenei.
1. Hades vagy Pluton és birodalma
2. Persephone (Proserpina)
3. Az alvilág és a sötétség egyéb istenei
a) Erinysek (Furiák)
b) Graiák
e) Gorgók
d) Hypnos és Thanatos (Somnus és Mors)
e) Oneiros és Morpheus
VI. A legnevezetesebb hős-mondák.
A) Az ősvilág és a legrégibb korszak
B) A régibb héroszok korszaka
Tartományi hősmondák
1. Argos
2. Korinthos
3. Thebai
4. Thessalia
5. Attika
6. Kréta
7. Elis és Argos
8. Herakles
9. Theseus
10. Meleagros és a kalydoni vadkan-vadászat
11. Az Argonauták menete
C) Az ifjabb héroszok korszaka
1. A hét hősnek hadmenete Thebai ellen
2. A trójai háború
FÜGGELÉK.
A germán népek istentana.
I. A Világ keletkezése
II. Az istenek
A) Asgard
B) Az Asok
1. Wotan (Odin)
2. Frigga
3. Thor (Donar)
4. Zio (Tyr)
5. Baldur
6. Loki
C) A Wanok
1. Niörd
2. Freyr (Fró)
3. Freya
D) Hel birodalma, az alvilág
III. A Götterdäminerung (istenek alkonya) és az új világ
Előszó
Nincs alkalmasabb eszköz az ifjuságot a klasszikus világba bevezetni, mint
a görög-római mythologia. A vallásos kedély és képzelet e bámulatos műve
ellenállhatatlan varázst gyakorol az ifjú lélekre, mely ép oly kedvtelve
csüng a csodaszerü és emberileg mégis oly igaz mythoszokon, mint a mennyire
ezek teljesen beleolvadtak műveltségünkbe, sőt ennek lényeges elemét alkotják.
Több mythologiai munka forog már ifjúságunk kezén; mindazonáltal egyikről
sem lehet mondani, hogy a görög és római istenekről meg a mythikus hősökről
elég világos képet adna. Szükségünk van egy olyan mythologiára, mely
egyrészt könnyebb elbeszélő hangon, kimerítőleg adja elő a tárgyat,
másrészt mégis a tudomány mai szinvonalán áll. Petiscus műve, mely immár
több mint húsz kiadást ért, mind a két szempontból egyaránt megérdemli,
hogy ifjuságunk is megismerkedjék vele. Ámde nem puszta fordítást nyujtok
e művel; mert habár a szerző munkája az ujabb kutatások alapján öleli
fel a tárgyat, mégis több kiegészítésre, módosításra szorúlt, különösen
azon szempontból, hogy a görög vallás természeti jellegét kellőleg
kidomboríthassam. Főleg az istenekről szóló fejezetek térnek el
többé-kevésbbé Petiscus művétől; a hősmondák szövegén természetszerüleg
nem volt szükséges nagyobb változtatásokat tennem.
A kisebb mythologiák közűl, melyeket tekintetbe vettem, ki kell emelnem
Stoll, Dütschke és H. de la Ville de Myrmont könyveit; a figyelmes
szakember azonban főleg Preller, Roscher és Decharme hatását fogja
lépten-nyomon tapasztalni; ez pedig bizonyára nem válik a munka hátrányára.
A kiadó-társulat kivánságához képest a germán népek istentanát is adom
függelékképen, úgy mint azt Petiscus is teszi, ki Dahn és Lange nyomán
ügyesen állítja egybe az északi népek vallási fogalmait. Utalok még Dr.
Kauffmann Frigyes kis könyvére (Deutsche Mythologie, Stuttgart, Göschen,
1890), melyet haszonnal forgattam. Azt hiszem, e függelék, mely a
mindinkább hódító Wagner-operákhoz is hasznos bevezetésül szolgál,
a könyv értékét csak emeli.
Főleg azonban a képek teszik érdekessé e könyvet. Általuk kap a szöveg
szemléleti támaszt, hogy az istenek és hősök képzete annál mélyebben
vésődjék a mindkét nembeli ifjúság lelkébe. Haszonnal forgathatják azok is,
kik szabad óráikban régibb tanulmányaikat időről-időre felújítani szeretik.
Ez ujabb kiadás sajtó alá rendezésében György Lajos, losonczi tanártársam
és jó barátom nagy segítségemre volt. Fogadja érte e helyen forró köszönetemet.
Budapesten, 1900. május havában.
Dr. Geréb József.