Bevezetés

Az első világháború a központi hatalmak vereségével végződött és ez az Osztrák-Magyar Monarchia feloszlását eredményezte, Magyarország nemzetiségi vidékei az utódállamok impériuma alá kerültek és így az ott lakó tekintélyes számú magyarság máról-holnapra uralkodó népből kisebbség lett, A megváltozott politikai helyzet új feladatok elé állította a magyarságot minden téren - így az irodalom terén is. Az egységes Magyarország irodalma is egy volt - Budapest székhellyel - és az ország minden valamire való írója Budapest felé gravitált. Az ország felosztása következtében elszakadt az a köldökzsinór, amely az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyar írókat az irodalmi centrumhoz kötötte. Az új helyzet következtében úgy az erdélyi, mint a felvidéki és délvidéki magyarság önálló irodalmi életre kényszerült, az egységes magyar irodalom részekre szakadt és ez nem csak irodalmi provincializmust szült, hanem - főleg kezdetben - nagyfokú irodalmi dilettantizmust is.

Az utódállamok magyarsága közül legelőbb az erdélyi magyarság tért magához úgy politikai, mint irodalmi téren. Ez érthető is, hiszen Erdélynek megvoltak a maga külön irodalmi hagyományai, A felvidéki magyarság - annak ellenére, hogy Kassa és Pozsony régi magyar kultúrcentrumok voltak - már nehezebben talált magára. Az irodalmi élet azonban viszonylag hamar megindult és első jelentkezési formája a kisebbségi magyar irodalmi folyóirat volt.

Jelen munka az 1919-1938, közötti felvidéki folyóiratok egy részét dolgozza fel; a többi feldolgozása egy másik kötet feladata, A feldolgozott folyóiratok a következők:

1. TAVASZ, Szépirodalmi, művészeti és közgazdasági folyóirat. Hetilapként indult 1919. április 12-én, A felelős szerkesztői tisztet Herczeg János, a főszerkesztői tisztet Kumlik Emil látta el, 1920. év 2. számától Szeredai-Gruber Károly szerkesztette. A lapot Wigand K.F. pozsonyi könyvkereskedő adta ki, 1919 évi első folyamában 36 szám, 1920, évi második folyamában 45 szám, 1921, évi harmadik folyamában 12 szám jelent meg belőle. Az 1921. évi május 30-i 12-ik számmal szűnt meg, Nagymértékben dilettáns lap volt, tele helyi széplelkek romantikus ízű írásaival, Főleg a szépirodalmat művelte, kritikai rovata, tanulmányai nem jelentősek.

2. ÚJ ÉLET, Hetilap, 1919. október 12-én indult Kassán, Egy szerkesztőbizottság szerkesztette, amely Dzurányi Lászlóból, Elkán Miksából, Propperné Békefi Herminből, Szepesi Miksából, Szmrecsányi Annából és Vécsey Zoltánból állt. Az 1919. évi első folyam 11 számban, az 1920, évi második folyam 3 számban jelent meg. Az első évfolyam 9. száma az Országos Széchényi Könyvtár példányából hiányzik és sem a többi budapesti közkönyvtárból, sem magánosoktól nem sikerült megszerezni, E szám anyaga, tehát a feldolgozásból hiányzik. A folyóirat a pozsonyi TAVASZ riválisaként indult, azonban színvonal szempontjából nem igen emelkedett föléje. Nyomdai kiállítása méltán vetekedett még az anyaország folyóirataival is; kitűnő tipográfiája, ízléses, fametszetű zárólécei és vignethei messze kimagasodtak a korszak folyóiratai közül.

3. TŰZ. Szépirodalmi, művészeti, tudományos, társadalmi, kritikai és közgazdasági hetilap. Nem a helyi pozsonyi írók, hanem a magyarországi származású emigráns baloldali írók hozták létre. Gömöri Jenő szerkesztette, 1921. évi első évfolyamában 1-2. sz. 1922. évi második évfolyamában 1-3 sz. jelent meg. Folytatása Bécsben látott napvilágot rotációs papíron nyomva; ez azonban e munkában nem szerepel, /Feldolgoztam azonban "A bécsi magyar emigráció újságjai és folyóiratai 1919-1932". c. munkámban./ Magas irodalmi színvonalat képviselt, azonban mint emigrációs folyóirat nem volt jellemző a felvidéki magyar irodalomra.

4. NEMZETI KULTÚRA. (Komárom.) Magyar kisebbségi tudományos szemle. A Szlovákiai Magyar Kultur-Egylet tudományos szakosztályának megbízásából szerkesztette Alapy Gyula. 1933-ban indult és 1934-ben szűnt meg. 1933. évi első folyamában négy számban, 1934. évi folyamában 6 számban látott napvilágot. Mint tudományos folyóirat elsősorban a szellemtudományokat művelte, bár hozott természettudományi vonatkozású tanulmányokat is. Lapjait főleg a történelemtudomány uralta; az irodalomtörténetet pár magvas tanulmány - elsősorban Császár Elemér tollából - és a felvidéki írók alkotásainak kritikai méltatása képviselte.

5. MAGYAR MINERVA. (Pozsony.) A Magyar Írás mellett a Felvidék legkomolyabb magyar folyóirata. 1930-ban indult és 1938-ig élt. Felelős szerkesztője Walla Frigyes, szerkesztője Dr. Reinel János volt. A pozsonyi Concordia könyvnyomda és kiadó vállalat kiadásában jelent meg. 1930. évi első folyamában 6 számban, 1932-től 1937-ig tartó 2-8, folyamában évi tíz számban, az utolsó, 1938. évi 9. folyamában pedig 7 számban jelent meg. Az Országos Széchényi Könyvtár példányában foglalt feljegyzés szerint 1938-ban napvilágot látott a 9. szám is, ennek azonban nem sikerült nyomára jutnom. A Magyar Minerva nemcsak a Felvidék, hanem Erdély és Délvidék kisebbségi magyar íróinak sőt az anyaország íróinak is helyt adott és így színvonal szempontjából egyenértékű volt az anyaországi folyóiratokkal. Ennek a folyóiratnak volt a Felvidéken a legnagyobb olvasóközönsége.

Jelen munka a fent felsorolt folyóiratok anyagát egybeolvasztva dolgozza fel és két részre oszlik. Az első rész a folyóiratok íróit foglalja magába, a második rész pedig az írásokat, nagyjából az ETO beosztása szerint azzal a különbséggel, hogy a szépirodalmi és irodalomtörténeti részt a tematikus rész elejére helyezte. Magáról a beosztásról egyébként a tartalomjegyzék ad részletes felvilágosítást.