Tétel adatlapja

CÍMLAP

Kolumbán Vilmos József

A Nagysajói Káptalan egyházközségeinek történeti katasztere
1745-1814

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Beszterce vidékének reformációja

Alsóbalázsfalva
Alsóbudak
Aranyosmóric
Árokalja
Beszterce
Cegőtelke
Felsőbalázsfalva
Felsőszászújfalu
Galacfalva
Kentelke
Kerlés
Nagysajó (lutheránus)
Nagysajó (református)
Óvárhely
Sajómagyarós
Sófalva
Szászszentjakab
Szentmáté
Újős

Lelkészek névsora
Esperesek (dékánok) névsora
Tanítók névsora

Ötvösmunkák és ónedények a Nagysajói Káptalan református egyházközségeiben (Kovács Mária)
17-18. századi textíliák a Nagy sajói Káptalan református egyházközségeiben (Horváth Iringó)

Tárgymutató
  Témák szerint
  Falvak szerint
Latin szavak és kifejezések jegyzéke
Névmutató


Bevezetés

...

A Nagysajói Káptalan vizitációs jegyzökönyve a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Könyvtárának levéltárában található az Ms. 9. szám alatt. A jegyzőkönyv nagyon rossz állapotban van. A különálló, valamikor egybefüzött, de mára kötéstábláját elvesztett első kötet 144 oldalt tartalmaz. Az első 21 oldal hiányzik, így csak az 1745 és 1789 közötti vizitációk anyagát tartalmazza. Szélei töredezettek és szakadozottak, ezért sok helyen sérült a szöveg. Nedvesség is érhette a kéziratot, hiszen jó néhány oldalon a tinta elmosódott, ami a szöveg kibetűzését rendkívül megnehezítette, helyenként pedig lehetetlenné tette. A második kötet az 1789 és 1814 közötti vizitációk anyagát foglalja magába. Állapota kiváló. Bőrből készült kötéstáblái viszonylag jól átvészelték az idők viszontagságait. A szövege mindenütt olvasható, nem szakadozott, és nedvesség sem érte. Nemrég alapos fertőtlenítési és gombátlanítási folyamaton esett át.

Mindkét kötetet eredetileg már megszámozták, a két kötet számozása folyamatos és pontos. Ezért nem is számoztuk újra, annak ellenére, hogy hiányzik az első 21 oldal, reménykedve a hiányzó oldalak előkerülésében.

A kötetek értékét növeli az, hogy az 1621-ben megkezdett és a 1888-ban még ismert első jegyzőkönyv mára elveszett. A kezünkben lévő kézirat így az egyetlen hiteles forrásunk a káptalan 18. századi életére vonatkozóan. Sajnos a gyülekezetek levéltárai sem segítettek a múlt pontos feltárásában, a vizsgált korból származó iratokat csak az újősi gyülekezet levéltárában találtunk.

...


  
×