---

Tartalom

Előszó

I. RÉSZ: A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELBOMLÁSA

I. A polgári jogi felelősség mai fejlődése
1. Semmitmondó bevezetés (Reformtörekvések a kárfelelősségben - ezek történeti elhelyezése - várható-e minőségi változás?)
2. Géprombolók versus sci-fi? (A kártérítési reformok társadalmi-ideológiai háttere és perspektívái: a reformjavaslatok érvei - a "technika" szerepe - kártérítés és felelősség szempontjai a tudományos-technikai forradalom kommunista alternatívájában)

II. A károkozó és a károsult pozíciójának önállósult fejlődése
1. A pozíciók klasszikus egyensúlya
2. A károkozó pozíciójának fejlődése (Objektivizálódás - kilépés a közvetlen kártérítési viszonyból - egyéniesített másodlagos felelősség)
3. A károsulti pozíció útja (Leválás a felelősségi kártérítésről és a szociális gondoskodáshoz való kapcsolódás)
4. E tendenciák késői, illetve rejtett fellépése a szocialista polgári jogokban


II. RÉSZ: A VÉTKESSÉGI KÁRFELELŐSSÉG TÖRTÉNETI MEGHATÁROZOTTSÁGA

III. A polgári jogi vétkesség és az árutermelés összefüggése a római jogban
1. A felelősségi jog kétféle "latinja"
2. Római jog (A lex Aquilia kiterjesztése a kártérítési igények miatt - ennek szempontjai nem felelősségiek - az áruviszonyoknak nincs közvetlen befolyása a szubjektív felelősségre)
3. Szempontok a középkori folytatáshoz (A glosszátorok szemlélete - a vétkesség kiteljesedése az áruviszonyoktól függetlenül)

IV. A kártérítési felelősség klasszikus szabálya
1. Az általános szubjektív kárfelelősségi szabály mint a klasszikus polgári jog reprezentatív és adekvát megoldása (A klasszikus felelősségi szabály kimondásának elvi és gyakorlati háttere a 19. század elején - tényleges gyakorlati megvalósulása a fejlett liberálkapitalizmusban - meghaladása a monopolkapitalizmus beköszöntésével)
2. A vétkesség mint általános és egységes felelősségi alap (A vétkesség formai egységesedése - gondossági követelmények a klasszikus kódexekben - a "szubjektív" magyarázat)

V. Kontinentális általánosságok on Torts
1. Történeti tanulságok (A tort-jog általánossága - a kártérítések kiterjesztése és a behatárolási módszerek általánosodása - a szubjektív felelősségi alapot is valójában polgári jogi szempontok határozzák meg - a negligence szerepe)
2. A Donoghue v. Stevenson mint a ma lehetséges felelősségi generálklauzula (A Donoghue v. Stevenson kettős funkciója: mint precedens és mint a fejlődés elvi meghatározója - felelősségi generálklauzula mint a méltányosság kerete)
3. A polgári jogi vétkesség és a puritán gyakorlati erkölcs

VI. Miért uralkodik a szubjektív kárfelelősség elve a szocialista polgári jogban?
1. Az objektív felelősség elméleti szorgalmazása az 1922-es Ptk. első évtizedében (Objektív felelősség és méltányosság a század eleji orosz elméletben - a Ptk. a kérdést nyitva hagyja - az objektív értelmezés a polgári jog és szocializmus összeegyeztethetőségéről folyó vitát követi - a gazdasági jogi elméletek és a tervgazdálkodás hatása)
2. A szubjektív felelősség megalapozása (Az egységes szubjektív jogi felelősség elmélete meghirdetésének történeti-jogpolitikai körülményei - a felelősségi szemlélet végigvitele és problémái a polgári jogban - meghatározó szerepe a 60-as évek kodifikációiban)
3. Alternatívák a szocialista kárfelelősségi elméletben

Irodalom
Tárgymutató
Untergang der Deliktshaftung
Падение гражданскоправовой ответственности

---

Fülszöveg

"Aki másnak vétkesen kárt okoz, köteles a kárt megtéríteni." Ez a szabály, amely a törvénykönyvekben, a tudós és laikus közvéleményben uralkodik, valójában a mai polgári jog nagy illúziója. A mai mindennapi élet fokozott kárveszélyei és a károsultak védelmét követelő társadalmi igény következtében a klasszikus polgári jogi felelősség alapjai, a kárfedezés és a felelősség egyre nehezebben egyeztethetők össze, a károsult és a károkozó közé biztosítási és más kárrendezési mechanizmusok ékelődnek: a kárfelelősség intézménye felbomlik. A könyv első része ezt a válsághelyzetet írja le, s a polgári jogi felelősségnek vagy elkorcsosulását, vagy forradalmasodását jövendöli. Végül azt vizsgálja, hogy az új helyzetben milyen lehetőségek kínálkoznak a felelősség gondolatának átmentésére.

A második részben a szerző ugyanezt a fejlődésmenetet kutatja a vétkességi elv felemelkedése, majd hanyatlása az objektív és szubjektív felelősség különbségeinek elhalványulása, valamint a polgári jogi felelősség általánosodása szempontjából. A római jog, a római jog recepciója, a 18-19. századi kontinentális jog, az angol jog, valamint a szocialista jog elemzése során mutatja be a könyv, hogy az egyetlen lehetőségnek hitt felelősségi megoldás és a reformok útját álló vétkességi alapelv csupán a kárelosztás egyik, történetileg szorosan meghatározott lehetősége.

---