---

Tartalom

Bevezetés

1. A pedagógiai kutatás célja, tárgya és jellemzői
  1.1. A hétköznapi megismerés csapdái
   1.1.1. Hiedelmek, pontatlan megfigyelések, érvelési hibák
   1.1.2. Többértelműség és homályosság
   1.1.3. A hagyomány és tekintély követésének veszélyei
   1.1.4. Az analogikus gondolkodás hibái
   1.1.5. Az induktív általánosítás hibái
   1.1.6. Statisztikai adatok és következtetések hibái
   1.1.7. Oksági összefüggésre való következtetések hibái
   Kérdések, feladatok
  1.2. A nevelési valóság tudományos megvilágítása
   1.2.1. A pedagógia és a neveléstudomány fogalma
   1.2.2. A pedagógia tudományos jellege
   1.2.3. A deduktív és induktív megközelítés
   1.2.4. Az okság fogalma a pedagógiai kutatásban
   1.2.5. Az elmélet és gyakorlat
   Kérdések, feladatok
  1.3. Etikai és politikai szempontok a pedagógiai kutatásban
   1.3.1. Etikai kérdések és kutatási beszámolók
   1.3.2. Az empirikus vizsgálatok etikai kérdései
   1.3.3. A pedagógiai kutatás politikai vonatkozásai
   Kérdések, feladatok
  Összefoglalás
  Kulcsfogalmak
  Közvetlen releváns irodalom

2. A pedagógiai kutatás megtervezése
  2.1. Témaválasztás és a szakirodalom tanulmányozása
   2.1.1. Kutatási cél, kutatási probléma
   2.1.2. A releváns szakirodalom feltárása
   2.1.3. A szakirodalom feldolgozásának technikái
   2.1.4. Idézet, parafrázis és plágium
   Kérdések, feladatok
  2.2. Konceptualizálás és operacionalizálás
   2.2.1. Konceptualizáció, indikátorok és dimenziók
   2.2.2. A változók operacionális meghatározása, mérési szintek
   2.2.3. A mérés minősége
   2.2.4. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása
   Kérdések, feladatok
  2.3. Elemzési egységek és mintavétel
   2.3.1. Az elemzési egységek áttekintése
   2.3.2. Az elemzési egységekkel kapcsolatos okfejtési hibák
   2.3.3. A nem valószínűségi minta
   2.3.4. A valószínűségi mintavétel
   2.3.5. Mintavételi tervek, eljárások
  Kérdések, feladatok
  Összefoglalás
  Kulcsfogalmak
  Közvetlen releváns irodalom

3. A pedagógiai kutatás fajtái
  3.1. Terepkutatás
   3.1.1. Megfigyelés
   3.1.2. Interjú
   3.1.3. Esettanulmány
   Kérdések, feladatok
  3.2. Történeti kutatás, dokumentumelemzés
   3.2.1. Tartalomelemzés
   3.2.2. Statisztikai források elemzése
   3.2.3. Történeti elemzés
   Kérdések, feladatok
  3.3. Kérdőíves vizsgálatok
   3.3.1. Kérdőíves felmérés a pedagógiában
   3.3.2. A szociometriai módszer
   3.3.3. Kérdőívfelvétel
   3.3.4. A kérdőíves vizsgálatok erősségei és gyengéi
   Kérdések, feladatok
  3.4. Mérhető jelenségek vizsgálata: a tesztelés
   3.4.1. A klasszikus tesztelmélet alapjai
   3.4.2. A tesztek és itemek főbb mutatói
   3.4.3. Normaorientált és kritériumorientált tesztelés
   3.4.4. Az objektív mérés lehetősége a pedagógiában: a Rasch-modell
   Kérdések, feladatok
  3.5. Kísérletek és kvázi-kísérletek
   3.5.1. A klasszikus kísérlet
   3.5.2. Kísérleti elrendezések
   3.5.3. Természetes kísérlet
   3.5.4. A kísérleti módszer erősségei és gyengéi
   Kérdések, feladatok
  Összefoglalás
  Kulcsfogalmak
  Közvetlen releváns irodalom

4. Tények és adatok gyűjtése a pedagógiában
  4.1. A szóbeli kikérdezés fő változatai, kérdéssorai
   4.1.1. A kikérdezés célja a kutatás folyamatában
   4.1.2. A kérdezők kiválasztása és felkészítése
   4.1.3. A szóbeli kikérdezés fő fajtái
   4.1.4. Kérdéstípusok
   Kérdések, feladatok
  4.2. Kérdőívek készítése
   4.2.1. A megfelelő kérdésforma
   4.2.2. A kérdőív külalakja, szerkezeti felépítése
   4.2.3. Utasítások és magyarázó megjegyzések a kérdőívben
   Kérdések, feladatok
  4.3. Tesztek készítése
   4.3.1. A mérendő terület elemzése
   4.3.2. Feleletválasztó feladatok
   4.3.3. Feleletalkotó feladatok
   4.3.4. Képesség-jellegű tudás mérésére alkalmas feladatok
   4.3.5. Az értékelő rendszer formai-technikai követelményei
   4.3.6. Ekvivalens tesztváltozatok készítése
   4.3.7. Tesztfejlesztés és standardizálás
   Kérdések, feladatok
  4.4. Megfigyelési eszközök készítése kódolással, technikai eszközök
   4.4.1. Becslési skála
   4.4.3. Kategóriarendszerek
   4.4.4. Rögzítésre szolgáló technikai eszközök
  Kérdések, feladatok
  Összefoglalás
  Kulcsfogalmak
  Közvetlen releváns irodalom

5. A kvantitatív adatok elemzése, pedagógiai értelmezése
  5.1. Elemzés alapfokon: leíró statisztika
   5.1.1. Statisztikai alapfogalmak, a számítógépes elemzés alapjai
   5.1.2. Gyakorisági eloszlások: abszolút, relatív és kumulatív gyakorisági eloszlás
   5.1.3. Gyakorisági eloszlások ábrázolása
   5.1.4. A középérték mérőszámai
   5.1.5. A szóródás mérőszámai
   Kérdések, feladatok
  5.2. Hipotézisvizsgálatok és többváltozós elemzési technikák
   5.2.1. A statisztikai hipotézisvizsgálat
   5.2.2. A t-próbák
   5.2.3. A variancia-analízis
   5.2.4. Regresszió-analízis
   5.2.5. A korreláció-számítás
   5.2.6. A faktoranalízis
   5.2.7. Klaszteranalízis
   5.2.8. Rangsorolt adatok elemzésére alkalmas statisztikai eljárások
   5.2.9. Megállapítható adatok elemzésére alkalmas statisztikai eljárások
   Kérdések, feladatok
  Összefoglalás
  Kulcsfogalmak
  Közvetlen releváns irodalom

6. Kutatási beszámolók szerkezete és tartalma
  6.1. A kutatási tervezet alapelemei
  6.2. A kutatási tervezet funkciói és a terv kidolgozása
   6.1.2. A kutatási tervezet struktúrája és tartalma
   Kérdések, feladatok
  6.2. A kutatás eredményeit közlő beszámoló sajátosságai
   6.2.1. A kutatási beszámoló szerkezete, tartalma
   6.2.2. A pedagógiai publikációs stílus
   Kérdések, feladatok
  Összefoglalás
  Kulcsfogalmak
  Közvetlen releváns irodalom

Irodalom
  Magyar nyelvű szakirodalom
  Idegen nyelvű szakirodalom
Tárgymutató

---

Bevezetés

A jegyzet célja, hogy az agrár-mérnöktanár mesterképzésben résztvevő hallgatóknak a pedagógiai kutatás legfontosabb módszertani ismereteiről tömör, lényegre törő áttekintést, így ötleteket és segítséget adjon a további elmélyültebb ismeretszerzéshez e területen, valamint

- a pedagógia szakirodalom és az iskolai dokumentumok értő és kritikus tanulmányozásához, - a pedagógiai gyakorlatban adódó osztálytermi és iskolai jelenségek szakszerű vizsgálatához, szisztematikus megfigyeléséhez, - leendő tanítványaik megbízhatóbb, nem pusztán benyomásokon alapuló megismeréséhez, - kérdőívek és tudásszintmérő tesztek készítéséhez, elemzéséhez és fejlesztéséhez, - felmérési adatok pedagógiai elemzéséhez és másodelemzéséhez, - különböző szintű kutatásokban, innovációkban történő részvételhez, valamint - kutatási pályázatok eredményes megírásához, önálló kutatási tevékenység végzéséhez.

A jegyzetet kezükbe vevő hallgatók korábbi - agrártudományi - tanulmányaik során már írtak szakdolgozatot, találkoztak empirikus vizsgálati eredményeket bemutató szakirodalommal, tanultak felsőbb matematikát, és megismerkedtek annak alkalmazásaival, továbbá végezhettek statisztikai számításokat. A hallgatók felkészültsége azonban még így is meglehetősen eltérő lehet. Ezért a jegyzet lépésről lépésre teljes rendszerében tekinti át a pedagógiai kutatások módszertanának legfontosabb ismereteit.

Az 1. fejezet kiemeli, hogy a pedagógiai kutatás védelmet nyújt a mindennapi megismerés szokásos hibái ellen. Kifejti, hogy az összefüggések felismeréséhez és értelmezéséhez a pedagógiai valóság érvényes, megbízható és objektív megfigyelése szükséges.

A 2. fejezet a kutatás megtervezésével foglalkozik. Sorra veszi a központi kérdéseket: milyen célból kiket vagy miket, mikor és hogyan kívánunk vizsgálni. Megvilágítja, hogy a kutatási cél és a probléma megállapítása számottevően befolyásolja a kutatás további tényezőit.

A 3. fejezet a pedagógiai kutatás leggyakoribb típusait tárgyalja. Mivel a különböző vizsgálati típusoknak megvannak a maguk előnyei és hátrányai, alapvető követelmény az egyes kutatási módszerek lehetőségeinek az ismerete.

A 4. fejezet a kiemelt kutatási eljárások vizsgálati eszközeiről szól. Ezek megtervezéséhez, elkészítéséhez és fejlesztéséhez nélkülözhetetlen alapismereteket gyűjti egybe.

Az 5. fejezet témája a pedagógiai kutatással nyert adatok elemzése. Terjedelmi korlátok miatt ebben a bevezető és áttekintő jegyzetben csak - a tapasztalataink alapján - a hallgatóknak lényegesen nagy problémákat jelentő kvantitatív adatok elemzését tárgyaljuk. Az érdeklődő olvasónak a kvalitatív adatelemzésről a fejezet (és a jegyzet) végén megadott irodalom bőségesen kínál gazdag információt. Az 5. fejezet rámutat arra, hogy a pedagógiai értelmezéskor az eredményeket a problémára kell vonatkoztatni.

A 6. fejezet röviden ismerteti a kutatási beszámolókkal szemben támasztott, általánosan elfogadott követelményeket. A kutatási beszámoló fogalmának tág értelmezésével ide soroltuk a kutatási tervezetet.

A jegyzet a didaktikai szempontok követésére is törekszik. Az érthetőség és szemléletesség kiemelt feladata mellett, a fejezetek stílusát a világos, tömör és erőteljes vonások előtérbe helyezése javítja. A tömörség, a könnyebb olvashatóság, így a tanulhatóság érdekében a jegyzet szövegének folyamatosságát szövegbeli hivatkozásokkal nem kívántuk tördelni, hiszen mindvégig számos műben fellelhető, széles szakmai körben ismert és elfogadott ismereteket közlünk, s a jegyzetben megadott szakirodalmi forrásokból merítettünk.

Noha a fejezetek logikailag egymásra épülnek, a hallgatók érdeklődésétől, igényeitől függően egymástól függetlenül is tanulmányozhatók. A témák összefoglalása nemcsak a lényeges elemek kiemelését, hanem az olvasás utáni ismétlést, a hatékonyabb elsajátítást is segíteni kívánja. Az ismeretek megértését és alkalmazását kérdések, feladatok könnyítik. Az egyes fejezeteket az alapvető fogalmak felsorolása, valamint a kiemelt releváns irodalom zárja.

* * *

A további tájékozódást, a részletek megismerését és az elmélyültebb tanulást a jegyzet végén megadott magyar és idegen nyelvű szakkönyvek listája segíti.

---