---

Tartalom

Bevezető
Irodalmi áttekintés

I. A népesség egészsége társadalmi érdek
I.1. Életmód, egészség definíciója, és az egészséget befolyásoló tényezők
I.2. Az egészségkultúra fogalma, jelentősége,fontossága

II. A prevenció mint lehetőség az egészségvédelemben
II.1. A prevenció fogalma, és jelen helyzete
II.2. A prevenció színterei
II.3. A prevenció stratégiái

III. Egészségfejlesztés
III.1. Az egészségfejlesztés feladata, célja
III.2. Az egészségfejlesztő és a tanítás kapcsolata
III.3. Az egészségfejlesztés és az iskola

IV. Az egészségnevelés
IV.1. Az egészségnevelés, mint iskolában oktatott tantárgy
IV.2. Az iskola, a pedagógus az egészség, és az egészségmagatartás kapcsolata
IV.3. A Romániai Tanügy ajánlása az egészségnevelés tematikájához

V. Kutatás bemutatása
V.1. A kutatás témája
V.2. A kutatás célkitűzései
V.3. A kutatás módszerei
V.4. A kutatás hipotézisei
V.5. A kutatás eredményeinek bemutatása

Eredmények
Javaslat
Szakirodalom
Melléklet
Kérdőív

---

összefoglaló

Összefoglaló Bevezetés: Az egészség mindig fontos szerepet tölt be az emberek életében. Fontos, hogy tudjuk azokat az információkat, amelyekkel az egészségünket megtarthatjuk hosszú távon és beépíteni ezeket az elveket az életmódunkba. Az egészségnevelés erre adna választ, információt. Szükséges lenne beiktatni az iskolába, mint prioritást élvező tantárgyat, mert a serdülőkorú gyerekek különös módon ki vannak téve bizonyos ártalmaknak, és azon szokások, amelyek gyerekkorban kialakulnak életünk során megmaradnak.

Módszerek: A kutatásban kérdőíves módszer volt alkalmazva. A kérdőív 28 kérdést tartalmazott. A 28 kérdésen kívül még volt egy pár kérdés, amelyek nem voltak megszámozva, és az egyéről igyekezett pár fontosabb paramétert megtudni, mint például: neme, hol él jelenleg városban, vagy vidéken, szakosztályban, vagy líceumosztályban tanul, és hogy hányadik osztályos. A kérdőívből a 28-ik kérdés arra vonatkozott, hogy tanul-e egészségnevelést. A további 27 kérdés az egészséges életmódról való informáltsági szintet igyekezett felmérni. Az egészséges életmóddal kapcsolatosan a kérdőív tartalmazott gyakorlatias kérdéseket is, amellyel nap mint nap találkozhatunk, mint például, hogy miért kell odafigyelni az ételek elkészítésére, és ugyancsak az adekvát életmódra rákérdező kérdések, de műveltségi szintet is képviselőek voltak, mint például, hogyan határozhatjuk meg az egészséget. 264 diák vett részt a kutatásban. Ezen diákok marosvásárhelyi iskolák tagjai. A résztvett diákok nemi eloszlása alapján 98 lány és 166 fiú töltötte ki a kérdőívet.

Eredmények: Az eredmények átláthatóságának érdekében a kutatás kiértékelése akképpen folyt, hogy a diákok 3 kategóriába voltak osztva: 1 kategória: tanulnak egészségnevelést 2 kategória: nem tanulnak abszolút egészségnevelést iskolai keretek között 3 kategória: akik nem tanulnak egészségnevelést, viszont biológiát igen és a tanárnőjük jártas az egészségnevelés területén, mivel oktat egészségnevelést más osztályokban Azok a tanulók, akik tanulnak egészségnevelést a kérdések többségénél nagy százalékokban válaszoltak helyesen. Azon kategória diákjai, akik valamilyen szinten érintettek az egészségnevelés témakörében, de konkrétan nem tanulnak egészségnevelést, gyengébb eredményeket értek el, mint azok akik tanulnak iskolai keretek között egészségnevelést, de jobb eredményeket értek el, mint azok a diákok, akik semmilyen módon iskolai keretek 3 között nem tanulnak egészségnevelést. Tehát a 27 kérdésből azok a tanulók, akik tanulnak egészségnevelést 19 kérdésnél jobb eredményeket értek el mint a másik két kategória. Az a kategória, akik konkrétan nem, de valamilyen szinten érintettek az egészségnevelés témakörében 4 kérdésnél remekeltek. Az a kategória, amely azon diákokat zárta magába, akik semmilyen szinten nem tanulnak egészségnevelést iskolai keretek között 4 kérdésnél értek el jobb eredményeket, mint a másik két kategória. A különbség azon két kategória között, akik nem tanulnak konkrét módon egészségnevelést, de olyan biológia tanárral tanulják a biológiát, aki jártas az egészségnevelés témakörében és más diákok számára oktat is egészségnevelést, és azok között, akik abszolút semmilyen módon nem tanulnak egészségnevelést, hogy bár mindkét kategória 4 kérdésnél ért el jobb eredményeket, viszont azok a diákok, akiket valamilyen módon érint az egészségnevelést százalékban jobb és közelebbi eredményeket értek el azokéhoz, akik tanulnak.

Következtetések: Az eredményekből kitűnik, hogy az egészségnevelés milyen fontos lenne mint iskolában oktatott tantárgy, mert tudást biztosít az egészséges életmód kérdéseiről.

---