---

Tartalom

I. Rész. Küküllei János életrajza és müvének méltatása.

1. Az irodalom Nagy Lajos korában
2. Küküllei János élete
3. Küküllei János müvének ismertetése és méltatása
4. Küküllei müvének elterjedtsége, átdolgozásai, különböző kiadásai
5. A küküllei János életére, munkásságára vonatkozó irodalom


II. Rész. Nagy Lajos király viselt dolgairól. Küküllei Jánostól.

Küküllei János előszava
1. Fejezet. Lajos király koronázásáról, élete folyásáról és az ő jövendő terveiről
2. Fejezet. Lajos király első hadjárata a szászok ellen
3. Fejezet. Sándor havasalföldi vajda hűségre térése
4. Fejezet. Lajos király anyjának, Erzsébet királynénak külföldi utazása s Apuliában és a római szentszéknél viselt dolgai
5. Fejezet. Lajos király által Lengyelország királyának küldött hadi segítségről
6. Fejezet. A tatárok elleni hadjárat
7. Fejezet. A horvátok elleni hadjárat
8. Fejezet. A velenczeiek elleni hadjárat Dalmácziában
9. Fejezet. Endre királynak, Lajos testvérének halála
10. Fejezet. Lajos király nápolyi hadjárata
11. Fejezet. Johanna királynénak és férjének Lajosnak menekülése
12. Fejezet. Lajos király visszatérése Magyarországra
13. Fejezet. István vajda csatájáról és győzelméről
14. Fejezet. Vernerius vezér fogságba kerülése
15. Fejezet. István vajda csatája Nápoly alatt Lajosnak, Johanna férjének seregével
16. Fejezet. Johanna királynénak és férjének hazatérése
17. Fejezet. Lajos királynak másodszori bevonulása Apuliába
18. Fejezet. A zsoldosok zendüléséről
19. Fejezet. Canosium várának bevétele
20. Fejezet. Tarentoi Lajos zsoldosainak fogságba jutása
21. Fejezet. Salernum elfoglalása és Aversa városának ostroma
22. Fejezet. A király megsebesülése Aversa városa alatt és annak elfoglalása
23. Fejezet. Lajos királynak Róma városában történt hódolatteljes fogadtatása
24. Fejezet. A király visszatérése Magyarországba
25. Fejezet. Sicilia országának visszaengedése a pápa ur birtokába
26. Fejezet. A velenczeiek felszólítása, hogy adják vissza Dalmátországot
27. Fejezet. A királynak a velenczeiek ellen indított hadjáratáról
28. Fejezet. Castel-Franck nevű vár ostromáról
29. Fejezet. A litvaiak elleni hadjáratról
30. Fejezet. A Ruthénország elleni háború
31. Fejezet. A pápa urnak segitségére indított három hadjáratról
32. Fejezet. Az ausztriai herceg segitségére indított hadjárat
33. Fejezet. A bozniai részekbe indított hadjárat és a király ur kettős pecsétjének elvesztése
34. Fejezet. A király bolgárországi hadjárata
35. Fejezet. A király hadjárata Károly császár ellen
36. Fejezet. A morvaországi hadjárat
37. Fejezet. Hogyan választották és miképpen koronázták meg Lajos királyt Lengyelország királyává
38. Fejezet. A király hadjárata Havasalföldére
39. Fejezet. Lajos király különböző hadjáratai, az ő kegyessége és egyéb kiváló jellemvonásai
40. Fejezet, Az ő uralkodása idejében történt dolgokról
41. Fejezet. A zsidók kiűzése
42. Fejezet. A remeték rendjéről és szent Pál első remete testének hazahozataláról
43. Fejezet. A noztrei klastrom építtetése
44. Fejezet. A levveldi klastrom alapítása
45. Fejezet. Két kápolna építése
46. Fejezet. A kunoknak keresztény hitre térítése
47. Fejezet. A patarenusok térítése Bozniában
48. Fejezet. Némely szlávoknak megkeresztelése
49. Fejezet. Hogyan kapott az azelőtt néptelen Moltjova uj lakosságot
50. Fejezet. A döghalálról, éhínségről és a földrengésről
51. Fejezet. Az udvarnokok és más udvari szolgák felszabadítása
52. Fejezet. Lajos király feleségeiről és az ő gyermekeiről
53. Fejezet. Lajos király életének békés és csöndes napjairól
54. Fejezet. Lajos király szemlélődő életéről
55. Fejezet. Lajos király halála és eltemettetése

---

Ismertető

A középkori magyar történetírásban ritka periódust képvisel az 1360-as évek, hiszen három történeti munka is született: a Képes Krónika mellett Küküllei János munkája és a Lajos királyról szóló geszta. Küküllei János az első magyar történetíró, akinek életét viszonylag jól ismerjük: ifjan a királyi kancellárián dolgozott, majd 1355-től az erdélyi egyházmegye küküllői főesperese volt. Gyakran tartózkodott a királyi udvarban, néhány hadjáratára is elkísérte a 'lovagkirályt', s a szemtanú hitelességével számolt be az eseményekről. A Lajos királyról szóló másik munka, amely 1345 és 1355 közötti eseményeket tartalmaz, két ismeretlen szerző keze nyomát őrzi, akiket a kutatás a minorita (ferences) szerzetesek között vélt megtalálni. A 14. század közepére tehát megérett az idő az évszázadok óta gyűlt historikus anyag szintézisbe foglalására a Képes Krónikában, másfelől Küküllei munkája és a Névtelen Minorita gesztája tartalmi és tematikai gazdagodást jelentett a magyar történetírásban.

Forrás: Moly.hu

http://moly.hu

---