Gabányi János
A világháború története az összeomlás kezdetétől a békekötésig
TARTALOM, UTÓSZÓTartalom
I. KÖTETA nyugati döntő harcok
Piave - a magyarok szent folyója
Válságos helyzet nyugaton
Békekísérletek a világháború idején
Közeledik a katasztrófa
A nyugati front válsága
Háború és külpolitika
Háború és belpolitika
Ausztria-Magyarország. Ausztria
Magyarország belső ügyei
II. KÖTET
Magyarország és Ausztria az összeomlásig
Fegyverszünetek előtt
Ausztria-Magyarország összeomlása
Más államok a világháború utolsó évében
A fegyverszünetek időszaka
Compiègne és Padova után
A háború eszközei. Veszteségek
Események a fegyverszünetek és a béke megkötése között
A békeszerződések
Az új korszak
Zárószó
Források
A szerző művei
Utószó
Elvégeztetett.
Befejeződött a négy és fél esztendeig tartó vérengzés, mely után sötét pontokat tettek a Párizs környéki békeparancsok.
Az egyik táborban láttuk Franciaországot, Nagybritanniát, Oroszországot, majd Belgiumot, Olaszországot, Portugáliát, továbbá - Bulgária és Törökország kivételével - a cár birodalmának balkáni előőrseit: Szerbiát, Montenegrót, azután - a kedvező alkalmakat mindig machiavellii ügyességgel kihasználó Romániát, sőt Görögországot is. Később megmozdult a Kelet és a Nyugat. Kína, Japán, Amerika szintén odaállottak az első csoport táborába, hogy megfojtsák a - másik csoportot...
Ez utóbbit csak a két központi hatalom alkotta: az Osztrák - Magyar Monarchia és Németország, majd a közös érdekek melléjük állították Bulgáriát és Törökországot is.
Valóban azt lehet mondanunk, hogy a világháború vérzivatarában - milliók állottak egy ellen!...
Az első csoport imperialista politikája, hódító telhetetlensége, Oroszország pánszláv törekvései, Anglia félelme Németország fölemelkedésétől kirobbantotta a soha nem látott arányú mérkőzést, amelyben Csehország elárulván azt a monarchiát, amelynek politikai kötelékében évszázadokon át nyugodtan fejlődhetett, szintén a központi hatalmak ellenségeihez csatlakozott - amennyire azt már akkor tehette...
Ha már kitört a háború, akkor annak rendkívül fontos földrajzi, néprajzi, gazdasági, sőt társadalmi kérdéseket kellett volna megoldania, hogy az emberiséget egy szebb és jobb jövő útjaira vezesse. A nagy célok érdekében milliók hullottak el a harctereken, sokmillió életerős férfi és ifjú sóhajtott utolsót a gránátok, srapnellek, géppuskák és aknák rettentő fergetegében, vagy vált csonkává, bénává... Milliárdokat érő gazdasági és kultúrjavak semmisültek meg....