---

Tartalom

Bevezetés

A Literatura írói

A Literatura írásai

I. Általános művek
1. A tudomány általában
2. Bibliográfia
3. Könyvtártan
4. Lexikonok
6. Folyóiratok
7. Akadémiák, intézmények, múzeumok
8. Címtárak, évkönyvek
8. Újságírás
9. Bibliofilia

II. Filozófia

III. Vallás

IV. Társadalomtudományok
1. Szociológia általában. Szociográfia
2. Statisztika
3. Jog
4. Politika
5. Hadtudomány
6. Közgazdaság
7. Pedagógia
8. Kultúrtörténet
9. Néprajz

V. Nyelvészet

VI. Természettudományok
1. Természettudományok általában
2. Matematika
3. Csillagászat
4. Fizika
5. Mineralógia, geológia, meteorológia
6. Paleontológia
7. Növénytan
8. Állattan
9. Élettan

VII. Alkalmazott tudományok
1. Orvostudomány
2. Technika
3. Mezőgazdaság
4. Háztartás
5. Ipar
6. Kereskedelem

VIII. Művészet
1. Képzőművészet, iparművészet
2. Zene
3. Színház, film, rádió
4. Sport
5. Játék, szórakozás

IX. Irodalom
1. Általános és összehasonlító irodalomtörténet. Irodalomelmélet
2. Abesszin irodalom
3. Amerikai irodalom
3/a. Angol irodalom
4. Arab irodalom
5. Bolgár irodalom
6. Cseh irodalom
7. Dán irodalom
8. Délszláv irodalom
9. Eszperantó irodalom
10. Észt irodalom
11. Finn irodalom
12. Flamand irodalom
13. Francia irodalom
14. Gael irodalom
15. Görög irodalom
16. Hindu irodalom
17. Holland irodalom
18. Japán irodalom
19. Jiddis irodalom
20. Kínai irodalom
21. Latin irodalom
22. Lengyel irodalom
23. Magyar irodalom
24. Német irodalom
25. Norvég irodalom
26. Olasz Irodalom
27. Orosz irodalom
28. Perzsa irodalom
29. Román irodalom
30. Rutén irodalom
31. Spanyol irodalom
32. Svéd irodalom
33. Szlovák irodalom
34. Török irodalom

IX. Földrajz, életrajz, történelem
1. Földrajz, útleírás
2. Életrajz
3. Történelem

---

Bevezetés

A Literatura 1926. január 1-én indult meg a Lantos Rt. kiadásában, Dr. Supka Géza szerkesztésében. Nagy kiadói hasznot nem jelenthetett, mert a kiadó 1929 végén megjelentetését beszüntette. A Lantos Rt. kiadásában megjelent első négy évfolyam negyedrét formátumban jelent meg, 1926-ban 10, 1927, 1928 és 1929-ben pedig évi tizenkét számban. A kiadó a megszűnt Literatura helyett a Lantos Magazin c. folyóiratot indította útjára, amely a Literatura első négy évfolyamának irányvonalát megváltoztatva a német magazin-típusok és az irodalmi riportlapok kereszteződéséből kívánt ezzel egy új folyóirattípust életrehívni. A Lantos Magazin nem válthatta be a hozzá fűzött reményeket, mert 1931. május havában Dr. Supka Géza ismét megindította a Literaturát, ezúttal saját kiadásában. A lap formátuma is megváltozott és a régi negyedrét formátum helyett nyolcadrét alakot vett fel. Tekintettel arra, hogy az 1931-es év május havával indult meg, a szerkesztő-kiadó az 1931-es és 1932-es évfolyamot folyamatosan lapszámozta. Bár az 1931. májusában megjelent szám a hatodik évfolyamot viseli a címlapján, a Literatura tulajdonképpen 1930. január havától 1931. május haváig szünetelt. Bár Supka Géza dr. az 1931 és 1932. évi évfolyamokhoz készült tárgymutatóban a Lantos Magazin "Literatura vonatkozású" cikkeinek anyagát is feltünteti, a Literatura folyamatosságát nem fogadhatjuk el. Helytelen tehát és tévedésekre adhat alkalmat ez a mesterkélt folyamatosság és éppen ezért jelen összeállításban kizárólag csak a Literaturában megjelent anyag került feldolgozásra.

A Literatura 1938. év végéig élt. Megjelenésének az az 1938. évi kormányrendelet vetett véget, amely papírhiány címén egész sereg folyóirat és napilap megjelenését szüntette be. A valódi ok azonban úgy a Literatura, mint a többi beszüntetett folyóirat és heti és napilap esetében egészen más volt s a szerkesztő vagy a kiadó a politikai rendszer szempontjából nem tetsző, - közömbös vagy ellenséges politikai vagy világnézeti beállítottsága.

A Literatura, mint "Beszámoló a szellemi életről" valóban igyekezett a szellem minden területére kiterjeszteni a figyelmét, és hogy ez nem sikerült és nem sikerülhetett maradéktalanul, annak túlnyomó részben kis terjedelme volt az oka. Nagyobb cikkeket inkább csak az irodalom, a képzőművészet és a zene területeiről hozott, a lap fő részét kitevő könyvismertetéseiben azonban igyekezett úgyszólván a teljes könyvtermést regisztrálni. Önálló kutatáson alapuló tanulmánnyal nem sokkal dicsekedhetik ugyan, mert nagyobb tanulmányai is inkább csak összefoglaló jellegűek, de könyvismertetéseiben sok értékes adatot halmozott fel és mentett meg az irodalomtörténet számára. Jelentősége főleg abban rejlik, hogy könyvismertetéseiben a másod- sőt harmadrangú írókat is szemmel kísérte, akikről pedig a nagyobb folyóiratok legtöbbször meg sem emlékeztek. Ebben a vonatkozásban a Literatura olyan anyagot őriz, amely egy másik magyar folyóiratban sem található. És ez a megállapítás nemcsak a magyar, hanem a külföldi irodalmakra is vonatkozik.

A Literatura könyvismertetései természetesen, a kis lapterjedelem következtében, néha csak pár sor terjedelműek. Legnagyobb részük szignálatlan és valószínűleg a szerkesztő tollából ered. Az apró adatközlések és irodalmi hírek azonban, amelyek a Literatura hiányában talán, örökre elsikkadtak volna, sokszor döntő módom tudják megvilágosítani egy-egy írásmű keletkezését, egy-egy írói magatartást. Éppen ezért tartottuk szükségesnek az anyag rendszerezését, mert aki meg akarja írni a Literatura megjelenése által átfogott kor (1926-1938) kultúrtörténetét, vagy aki a magyar, vagy bármelyik külföldi irodalom problémáival foglalkozik, az annak ellenére, hogy a Literatura nem volt élvonalbeli irodalmi lap, a benne felhalmozott anyagot nem nélkülözheti.

...

---