Ismertető

Oktató-mulattató énekek. - A címlapon latin idézet Francesco Petrarca egy verséből. A hátán egészlapos fametszetű illusztráció Amicitia címmel. (1) Az első vers ennek az Amicitia emblémának magyarázataként a hű barátság hasznát mutatja be: végén a szerző megmondja, hogy versét Kolozsvárott 1599 április 20-án írta. - (2) A második, Minerva és Pallas párbeszéde a barátságnak a mindennapi élet megpróbáltatásai közt való értékéről szól. - (3) A szerző záróverse In obtrectatorem. Az incipitmutatóra utaló kezdősorok: (1) Sok szép dolgok vannak nekünk megírván - (2) Vagyok nagy örömben, hogy én tisztességes fő nemzetből származtam - (3) Az Úristen mindent nagy jól teremtett.

Szabó Károly e nyomtatvány első két versét két külön kiadványként tartotta számon (RMK I 309 és RMK I 310), és a szerző nevét a címlapon levő anagramma alapján "Ádámi"-nak írta. Szinnyei József "Ádám" és "Ádámi" névvel tévesen két külön versszerzőt tartott számon (I 58-59). A szerző, Ádám János gazdag kolozsvári polgár és kereskedő, nevének helyes alakját második versének versfőibe rejtette (RMKT XVII/1 531-532, Bisztray Gyula). A nyomtatvány végén a szerzés ideje: 1599 Pünkösd estjén.

Az Amicitia-embléma eredetét és az allegorikus ábrázolásnak világirodalmi párhuzamait Turóczi-Trostler József (Ének a barátságról. Bp. 1937, bevezetés) és Marót Károly (Amicitia. Szeged 1939, 1-2) kutatták. Lásd még: U. Szabó Gyula: Oktató költészet 54-57 - MIrodT II 33-34, Pirnát Antal.

Forrás: RMNy I 857 Kolozsvár. 1599.