---

Tartalom

Kovách Imre - Dupcsik Csaba: Bevezető megjegyzések

ÉRTÉKEK ÉS BIZALOM
Kovács Éva: A magyar történelmi kultúra helye Európában
Kovách Imre - Kristóf Luca: Elit és társadalmi integráció
Hajdu Gábor: Bizalom, normakövetés és társadalmi részvétel Magyarországon a rendszerváltás után
Ságvári Bence: Az átmenetek kora? - A magyar fiatalok társadalomképéről
Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: A kultúra és az értékek szerepéről
Tibori Tímea: Hogyan lettünk egyharmadból egyötöd?

TELEPÜLÉSEK ÉS RÉGIÓK
Szirmai Viktória - Váradi Zsuzsanna: Térbeli-társadalmi elkülönülés és integráció a magyar nagyvárostérségekben
Csizmady Adrienne: A várostervezési eszközök hatása a leszakadó rétegek integrációjára
Csizmady Adrienne - Csurgó Bernadett: A városból vidékre költözők beilleszkedési stratégiái
Kovách Imre - Megyesi Boldizsár: Az átalakuló kormányzás hatása a vidéki települések társadalmára

GAZDASÁG ÉS MUNKA
Farkas Éva - Makó Csaba - Illéssy Miklós - Csizmadia Péter: A magyar gazdaság integrációja és a szegmentált kapitalizmus elmélete
Messing Vera: Kettévágott munkapiac, szétforgácsolt társadalom - Avagy hogyan dezintegrálják a magyar munkaerőpiacot és a társadalmat az állami foglalkoztatáspolitikai beavatkozások, különös tekintettel a közfoglalkoztatási programokra
Tardos Katalin: Befogadás és kirekesztés a munkahelyeken

BEFOGADÁS ÉS KIZÁRÁS
Dupcsik Csaba: Az integráció fogalma a társadalomtudományos és a laikus társadalomképekben az oktatási integráció példáján keresztül
Erőss Gábor: Iskolai (dez)integrációs paradoxonok - Expanzió, integráció, szegregáció a magyar közoktatásban a rendszerváltás óta
Szalai Júlia: A cigány gyerekek iskolai (le)értékeléséről
Kóczé Angéla: Roma civil szervezetek társadalmi integrációs szerepének korlátai és lehetőségei
Neményi Mária: A megnevezés dilemmái

EGYÉNEK, CSOPORTOK ÉS KÖZÖSSÉGEK
Gerő Márton: A civil társadalom néhány trendje Magyarországon 1990 után
Albert Fruzsina - Dávid Beáta: Az interperszonális kapcsolathálózati struktúra átrendeződése Magyarországon
Légmán Anna: Közösségképek
Tóth Olga: Társadalmi integráció és család
Takács Judit - Dombos Tamás: Az LMBT emberek társadalmi integrációját segítő tényezők Magyarországon
P. Tóth Tamás: A HIV-pozitívok társadalmi integrációs esélyei Magyarországon
Széman Zsuzsa: Infokommunikáció - A tartós gondozást igénylő idősek társadalmi integrációjának új eszközei
Kucsera Csaba: Egyedül élő budapesti idősek társas és közösségi részvételét gátló szubjektív okok

---

Bevezetés

Kötetünk egy nagyobb kutatási programnak az előfutára, s bár ehhez képest meglehetősen terjedelmes, jelentős a munkánkat ösztönző kihívás is. Az utolsó mintegy ötven év társadalomtudományi irodalmában (és ennek hatására a közbeszédben) a társadalomszerkezet és az egyenlőtlenségek rendszere volt az a domináns fogalmi keret, amelyben a magyar társadalomról szóló elemzések megszülettek. Ez a paradigmává vált tudományos beszédmód - annak ellenére, hogy ma is képes érvényes (rész)eredményeket termelni - az ezredfordulóra "elfáradt", és így kevésbé alkalmas a jelenkori, minden korábbinál összetettebb, gyorsabb társadalmi változások követésére.

A stratifikációs és az osztályokra alapozott elemzések megtorpanása tetten érhető a nemzetközi társadalomtudományi irodalom vitáiban és produktumaiban is. Évekkel ezelőtt egy kötet összeállításával kíséreltük meg e folyamatnak a magyar társadalom elemzésére vonatkozó következményeit megérteni (Kovách 2006). Az említett kötet a paradigmaváltás szükségességének a leírásáig jutott el, ugyanakkor nem adott új fogalmi keretet, noha nyilvánvaló volt, hogy nem lehet lemondani a magyar társadalom egésze változásainak a megértéséről sem. Ezért is határoztunk úgy, hogy a MTA TK Szociológia Intézetében egy új, évekre szóló kutatási program foglalkozzon a jelenkori magyar társadalom elemzésének fogalmi és metodológiai megújításával. E munka magából eredően interdiszciplináris feladat, mert annak a társadalomelemzési paradigmának a megújítására vállalkozik, amelyet más tudományágak is átvettek, amely meghatározta és meghatározza a társadalomról folytatott politikai (és) közbeszédet. E meggyökerezettség is oka annak, hogy a korábbi fogalmi keret nehezen változtatható (Kovách-Kuczi-Kristóf 2006).

A feladat lényege olyan fogalmi rendszer megtalálása és/vagy kidolgozása, amely alkalmas a társadalmi egyenlőtlenségek kifejezésére és azok újabb kutatási módszereinek a befogadására, egyszersmind arra, hogy az új redisztribúció és piaci rend, a fogyasztói társadalom, az értékváltozások, és a "posztmodernnek" tekintett társadalmi jelenségek, a kapcsolati társadalom szintézisre törekvő elemzésének a kerete legyen. Kötetünk az első próbálkozás arra, hogy megvizsgálja: a társadalmi integráció középpontba állítása segíthet-e meghaladni a társadalmi rétegződéssel foglalkozó elemzések megtorpanásán.

...

A kötet tanulmányainak szerzőit arra kértük, hogy a viszonylag szűk terjedelmi korlátokon belül is kíséreljék meg értelmezni szakterületük szempontjából az integráció fogalmát. Kollegáink többsége úgy válaszolt felkérésünkre, hogy megvizsgálta: hogyan strukturálja át a választott témáikhoz tartozó fogalmi hálót, ha bekapcsolják a networkbe az "integrációt" is. Pontosabban: azokat a jelenségeket és összefüggéseket, amelyeket az integráció fogalmával is lehet és szokásos elemezni.

...

A kötet tanulmányai, úgy tűnik, igazolják előzetes - e bevezetésben is vázolt - várakozásainkat. A kötetben foglalt tanulmányok empirikus bizonyítékai annak, hogy az "integráció" kategóriája alkalmas arra, hogy a jelenkori magyar társalom elemzésének (egyik fő) fogalmi keretét nyújtsa. Szándékaink szerint a társadalmi integráció fogalmi keretének alkalmazásával tovább fogjuk folytatni a mai magyar társadalom széles körű és elmélyült elemzését célul tűző munkálatainkat. E tágabb projekt keretében a jelen kötet kiindulópontként és - reményeink szerint - inspirációként egyaránt szolgálhat.

---