---

Tartalom

A Láthatár írói

A Láthatár írásai

I. Általános jellegű írások
1. Kultúra
2. Bibliográfia, Könyvtárügy, Sajtó stb.

II. Vallás

III. Társadalomtudomány
1. Politika
2. Szociológia, szociográfia
3. Közgazdaság
4. Pedagógia
5. Néprajz

IV. Nyelvészet

V, Természettudományok, alkalmazott tudományok

VI. Művészet
1. Műmellékletek
2. Képzőművészet
3. Színház
4. Film
5. Zene
6. Rádió

VII. Szépirodalom
1. Magyar szépirodalom
2. Bolgár szépirodalom
3. Cseh szépirodalom
4. Délszláv szépirodalom
5. Lengyel szépirodalom
6. Olasz szépirodalom
7. Román szépirodalom
8. Szlovák szépirodalom

VIII. Irodalomtörténet
l. Irodalomelmélet. Általános irodalomtörténet
2. A magyar irodalom története
3. Az amerikai irodalom története
4. Az angol irodalom története
5. A bolgár irodalom története
6. A cseh irodalom története
7. A délszláv irodalom története
8. A finn irodalom története
9. A francia irodalom története
10. A lengyel irodalom története
11. A litván irodalom története
12. A német irodalom története
13. Az olasz irodalom története
14. Az orosz irodalom története
15. A román irodalom története
16. A szlovák irodalom története

IX. Földrajz, életrajz, történelem
1. Földrajz, útleírás
2. Életrajz
3. Történelem

---

Bevezetés

A Láthatár, mint "tájékoztató az irodalmi és művészeti élet eseményeiről" 1933. októberében indult. Szerkesztését mindvégig Csuka Zoltán, a jeles költő és a jugoszláv irodalom kiváló magyar tolmácsolója látta el. A folyóirat, mint "az összes magyar nyelvterület irodalmi életének a figyelője" a két világháború közötti időben a legtöbbet foglalkozott a határainkon kívüli magyar irodalommal és szellemi élettel és ebben a vonatkozásban forrásértékű publikációkat tartalmaz.

A Láthatár részletes programmját Csuka Zoltán az 1933. évi 1. számban az alábbiakban határozta meg: 1.) Törzsmagyar irodalom és művészet, középpontjával Budapest. 2.) A magyar városok (Debrecen, Szeged, Pécs), az ú.n. vidéki magyar irodalom. 3.) Erdély irodalmának ismertetése. 4.) Délmagyarországi irodalom és művészet. 5.) Szlovenszkói magyar irodalom és művészet. 6.) Irodalmi élet a szórványokban (Amerika stb.) 7.) Jugoszláv, román és csehszlovák irodalom és művészet.

A folyóirat a megadott programmnál többet adott. Szépirodalmi része nem nagyon jelentős ugyan, de a programmon kívül igen sok publikációt szentelt a határon kívül élő magyarság minden kulturális megnyilvánulásának (iskolázás, könyvkiadás, zene stb.) A délszláv, csehszlovák és román irodalomból és irodalomról ebben a folyóiratban jelent meg a legtöbb közlemény és ez sajátos profilt adott a folyóiratnak.

A folyóirat elvben havi folyóiratnak indult, ezt azonban - az évi tizenkétszeri megjelenést - csak kivételes esetekben és akkor is leginkább összevont számok közreadásával - tudta biztosítani. 1944-ben szűnt meg, amikor a folyóiratok a háborús események következtében egymás után beszüntették a működésüket.

A repertórium két fő részre oszlik. Az első rész: A "Láthatár írói" a Láthatárban névvel megjelent közleményeket gyűjti egybe, az írók betűrendjében, egy-egy író alatt a megjelenés időpontjának sorrendjében. A második rész, "A Láthatár írásai" az összes közleményeket feldolgozza s ebben nagyjából az ETO rendszerét követi.

A feldolgozás rendszeréről leginkább a tartalomjegyzék nyújt felvilágosítást. A publikációk lokalizációját ott, ahol a lapszámozás egy évfolyamon belül folyamatos, az évszám és a lapszám megadásával oldottuk meg. Ahol a lapszámozás számonként újra kezdődött, ott az évszám mellett a füzetszámot is kénytelenek voltunk megadni.

A használt rövidítések a következők: V = vers, E = elbeszélés, K = könyvismertetés. A betűjegyeket nem oldottuk fel, azok feloldása azonban a szerzői rész segítségével könnyen megoldható. (Cs.Z. = Csuka Zoltán stb.) A szerző nélküli írások és hírek legnagyobbrészt a szerkesztő, Csuka Zoltán tollából származnak.

Galambos Ferenc

---