---

Tartalom

Bevezetés
Kutatási előzmények. Források, módszerek

1. A vidékfogalom meghatározása a nemzetközi és a hazai irodalomban
1.1. Fogalmi vákuum és felhalmozódó tudás a vidékszociológiában. Újrakezdés a '80-as években
1.2. Az új politikai gazdaságtan
1.3. Az európai vidéktudományok "kulturális fordulata"
1.4. A vidék fogalma, a vidékmeghatározás diszkurzív versenye Magyarországon

2. Város és falu
2.1. Az új regionalizáció
2.2. Faluosztályok, falutípusok
2.3. Aprófalvak, kistelepülések
2.4. Agglomerizálódás, szuburbanizáció és ellenurbanizáció, az "új vidék"
2.5. A vidék és településszerkezet. Magyar - közép európai modell

3. Mezőgazdaság: privatizáció, koncentráció, a rendies keretek vége
3.1. Agrárszerkezet-váltás. Földkárpótlás. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok privatizációja
3.2. Az új földtulajdon-szerkezet
3.3. A családi gazdaságok
3.4. Kistermelés, részidős üzemek, élelmiszer-önellátás - továbbélő rendi keretek
3.5. A földhasználat és a termelés koncentrációja. Egy új agrárstruktúra kialakulásának kezdetei

4. A vidéki társadalom. Változás és állandóság
4.1. A foglalkozási szerkezet
4.2. A vidéki szegénység
4.3. A vidéki elitek
4.4. Középrétegek, vállalkozók
4.5. Az ingázás és a (városi) betelepülés
4.6. A vidéki kisebbségek. A vidéki "másság"
4.7. A vidéki család
4.8. Globalizáció és hálózatosodás a vidéki társadalomban, gazdaságban és politikában

5. A hatalom szerkezete. Szereplők és érdekek
5.1. A kormányzati szint. A "minisztérium"
5.2. A vidéki önkormányzatok hatalmi viszonyai
5.3. A vidékhez és az önkormányzatokhoz kapcsolódó hatalmi hálózatok
5.4. Érdekcsoportok, érdekérvényesítés, hatalmi hálózatok a magyar vidékpolitikában az európai uniós tagságot követően

6. A magyar társadalom paraszttalanítása
6.1. A "paraszt" és "paraszttalanítás" értelmezése
6.2. A "paraszt" fogalma Magyarországon
6.3. A "paraszt" fogalma
6.4. A parasztság létrehozása és megszüntetése
6.5. De-ruralizáció, tradícióvesztés, a poszt-tradicionális vidék
6.6. Paraszttalanítás a magyar társadalomban

7. Rustica nova

Felhasznált irodalom

---

Bevezetés

Közel harminc éve folytatok kutatásokat kisebb-nagyobb megszakításokkal a vidéki társadalmi jelenségekről. Ez a kötet a rurális szerkezeti és hatalmi változásokról szóló kutatásaim és elemzéseim összefoglalása. Akadémiai doktori értekezésem szövegét alakítottam át a doktori eljárás bírálatainak és kollegáim kritikai megjegyzéseinek hatására. Az alcím minden szavának külön jelentősége van. A "jelenkori"-val azt hangsúlyozom, hogy jelentősebb szemléletváltás szükséges a vidékkutatásokban az éppen lezáruló, folytatódó vagy kezdődő történések megértéséhez. A vidékkel foglalkozó tudományok hosszabb ideig a politikai rendszerváltást követő mezőgazdasági és egyéb szerkezetváltás eseményeit és következményeit regisztrálták. A kutatások és publikációk jelentős része máig strukturális közelítésű abban az értelemben, hogy a vidékkel kapcsolatos gazdasági, regionális és térhasználati, önkormányzati, oktatási szerkezetek elemzésére irányulnak, a szociális problémák strukturális okait elemzik. A megközelítés jogosultsága nem kétséges a vizsgált struktúrák konok deformáltsága és a hazai társadalomtudományok jelentős részének erős strukturalista/stratifikációs hagyományai miatt. Az utóbbi néhány évben azonban téma- és szemléletváltás jelei mutatkoznak. A makroszerkezeti változások hagyományos leírása és elemzése mellett a vidéki valóság más elemeinek (a vidék reprezentációja, hatalmi kérdések, hálózatelemzés) kutatása kezdődött. Az címben szereplő "jelenkori" arra utal, hogy az új törekvések eredményeit is felhasználtam, és a magam eszközeivel járulok hozzá a vidékkutatás "kulturális fordulatához". A "magyar" jelző szerepeltetésével hangsúlyozom a nemzetközi összehasonlítás szükségességét, amelyet következetesen alkalmaztam. Munkám nem klasszikus értelemben vett összehasonlító elemzés. Az európai (és kisebb mértékben az amerikai) vidékszociológia útkeresésének, koncepcióinak, példáinak használata a hazai folyamatok alaposabb megismerését segíti. A "vidék" értelmezésével egy külön fejezet foglalkozik. A vidék-definíciókra vonatkozó nemzetközi és hazai irodalom összefoglalásának célja nem kizárólag a fogalommagyarázat. A fogalmi viták tartalmazzák a vidékről való konkrét tudásunk jelentékeny részét is.

A "társadalomszerkezet" annak a beismerése, hogy a strukturális közelítés sem mellőzhető a vidéki változások elemzésében. A 2006-ban a Napvilág Kiadónál megjelent Társadalmi metszetek című kötet bevezető tanulmányaiban a szociológia paradigmaváltását szorgalmaztam, című kötet bevezető tanulmányaiban a szociológia paradigmaváltását szorgalmaztam, amelynek egyik eleme a társadalomszerkezettel foglalkozó kutatások megújítása. A könyv több fejezete a vidéki társadalom szerkezetével és a vidéki szereplőcsoportokkal foglalkozik, ugyanakkor nem volt célom a stratifikációs elemzés, amelynek érvényességét a szintézisre törekvés miatt korlátozottnak tartottam.

A "hatalmi változás" azt a felismerést közvetíti, hogy a vidéki gazdaság és társadalom működésmechanizmusainak értelmezése a hatalmi viszonyok, a szereplőcsoportok és intézmények érdekeinek és érdekérvényesítésének ismerete nélkül nem végezhető el.

A nemzetközi irodalom elemzésének egyik tanúsága, hogy a vidék-kutatásokban több, egymással egyenrangú irányzat létezik, amelyek vidékfogalma, kutatási témái és módszerei szerteágazók. Nincs konszenzusos vidékfogalom; a vidék definíciója a magyar tudományban és politikai diskurzusban sem egységes. A vidéki társadalom jelenségeivel több tudomány is foglakozik. A szociológia, a néprajz és antropológia ágazatai, a társadalomföldrajz és -statisztika, a társadalmi nemek tudománya és a szociálpolitika, a politikatudomány, az agrár- közgazdaságtan és még más tudományágak is a maguk nézőpontja és módszerei szerint határozzák meg, hogy mit értenek vidéken és mit emelnek vizsgálataikba a vidéki valóság elemei közül. A vidékkutatások megosztottsága és interdiszciplinaritása miatt a szocializmust követő korszak és az ezredforduló vidéki történéseinek megértése szükségszerűen multidimenzionális feladat. A dolgozat szerkezete e kutatási cél vállalását tükrözi.

...

---