Bevezetés

Mindazok, kik az erdélyrészi nemzetiségi kérdéssel foglalkoztak eddig, mindig csak a lakosságot alkotó népfajok politikai helyzetét, törekvéseit, továbbá szellemi és erkölcsi életüket igyekeztek megvilágitani. Az igy keletkezett irodalomban a kérdések oly sokféle szempontból vannak megvitatva, hogy ma már a kérdésnek úgynevezett szellemi oldala tekintetében bizonyos közvélemény alakult ki. Hogy a nemzetiségi kérdésnek közgazdasági szempontból való tárgyalására oly ritkán akadunk irodalmunkban, az talán azzal a sajátos politikai felfogással indokolható, mely a nemzetet csaknem, kizárólag a közjogi politika szolgálatába állitotta, a közgazdasági politikát csak másodsorban méltatva figyelemre.

A magyar nemzeti szempontból annyira fontos erdélyi részek sajátos viszonyai például leggyakrabban csak abból a szempontból vizsgáltattak, hogy a nemzetiségek a magyar állameszmével szemben hogyan viselkednek, a magyar szupremáciával szemben elégedetlenségük hogyan nyilvánul meg s milyen czélból; de azzal a legutóbbi időkig nem igen foglalkoztunk, hogy a folytonos elégedetlenséghez szükséges anyagi erő mennyiben áll a támadó nemzetiségek rendelkezésére s e téren mily mértékben kedvezőtlen a megtámadott magyar faj helyzete. Sőt az államhatalom annyira nem, számolt e körülménynyel, hogy az erdélyrészi nemzetiségek megnyerése végett, az ezen országrész gazdasági fellenditése czéljából hozott áldozatokat, szinte czélzatosan, a nemzetiségi vidékeken helyezte el s az igy keletkezett közgazdasági forgalomból a magyar fajt mintegy mesterségesen zárta ki. És az államhatalomnak ez a nagylelküsége, a nemzetiségeket nem tudta meghóditani a magyar állameszmének, sőt veszedelmesebb ellenféllé, ellentállóbbá tette, mig a nemzetfenntartó elem a közgazdasági versenyben elmaradva, folytonosan szegényedett és kivándorolt.

A magyar állam czélt tévesztett erdélyrészi közgazdasági politikájának káros hatásaira, legelőször az úgynevezett nemzetiségi pénzintézetek nemzetellenes akciója irányitotta a figyelmet. Ezek a pénzintézetek nemzetiségi törekvések szolgálatába szegődve, a magyar faj gyöngitésére és elszegényitésére egyesültek. Jelszó lett: minél nagyobb földterületet juttatni a nemzetiségek birtokába s a magyar elemet minél jobban körülzárva az elvándorlásra vagy kivándorlásra kényszeriteni gazdasági eszközökkel.

Bár sorainkat meggyöngitette a nemzetiségek akciója, de a veszedelem még nem állott be teljesen, azért ideje, hogy a magyar birodalomra nézve annyira fontos erdélyi rész lakóinak erőviszonyait számba vegyük a népfajok szerint, nehogy oly eltolódások keletkezzenek, melyeket majd nem leszünk képesek helyreigazitani.

Az erdélyrészi gazdasági erőviszonyok tanulmányozása annyival inkább indokolt, mert ott a magyar faj az, melynek népességi arányszáma is csökken, főleg a román fajjal szemben. Ez a csökkenés azonban nem mai keletű, hanem kétszáz éves.

...