Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Galambos Ferenc (összeállító)

Az Irodalomtörténet írói és írásai

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom

Bevezetés

Az Irodalomtörténet írói

Az Irodalomtörténet írásai

I. Bibliográfia
II. Írás, nyomda- és könyvtörténet. Könyvtárügy. Könyvkiadás. Könyvkereskedelem
III. Lexica
IV. Irodalomfilozófia és pszichológia
V. Esztétika
VI. Kritika
VII. Nyelvészet
VIII. Stílus. Általános kérdések. Stíluskorszakok. Egyes írók stílusa
IX. Verstan
X. Műfajok. A. Verses műfajok. 1. Általában. 2. Egyes költők, 3. Dal. 4. Népdal. 3. Egyházi ének. 6. Elégia. 7. Verses mese. 8. Legenda. 9. Ballada. 10. Széphistória. 11. Verses elbeszélés. 12. Eposz. B. Prózai műfajok. 1. Széppróza általában. 2. Regény. 3. Elbeszélés. 3. a. Novella. 4. Rajz. 5. Mese, népmese. 6. Anekdota. 7. Tanulmány. 8. Útilevél, útirajz, útleírás. 9. Emlékirat. 10. Életrajz, önéletrajz. 11. Napló. 12. Publicisztika. 13. Szónoklat. 14. Levél. C. Drámai műfajok. 1. Drámairodalom általában. 2. Iskoladráma. 3. Tragédia. 4. Vígjáték. 5. Bohózat. 6. Népszínmű
XI. Egyes témák a magyar irodalomban
XII. Forráskutatás
XIII. Szövegkritika
XIV. Magyar írók egymásrahatásai, kapcsolatai és barátságai
XV. Magyar irodalom idegen nyelven
XVI. Külföldi hatások a magyar irodalomban
XVII. Magyar vonatkozások és hatások a külföldi irodalmakban
XVIII. Műfordítás a magyar irodalomban
XIX. Irodalmi topográfia
XX. Irodalmi ikonográfia
XXI. Folyóiratok
XXII. Sajtó
XXXIII. Irodalmi társaságok. Akadémia
XXIV. Dramaturgia
XXV. Színháztörténet
XXVI. Irodalmi alapítványok, díjak és pályázatok
XXVII Az író gazdasági és jogi helyzete. Cenzúra
XXVIII. Irodalom és vallás
XXIX. Irodalom és pedagógia
XXX. Irodalom és politika
XXXI. Irodalom és film
XXXII. Irodalom és zene. Irodalom és képzőművészet
XXXIII. Irodalom és rádió
XXXIV. Irodalom és más tudományok
XXXV. Az irodalomtörténetírás elmélete és története
XXXVI. Általános magyar irodalomtörténet
XXXVII. A magyar irodalomtörténet egyes korszakai
XXXVIII. Magyarországi idegennyelvű irodalmak története
XXXIX. Irodalmi emlékkönyvek
XL. Egyes írók
XLI. Külföldi irodalom. A világirodalom általában. Angol irodalom. Finn irodalom. Francia irodalom. Görög irodalom. Latin irodalom. Német irodalom. Olasz irodalom. Román irodalom. Szlovák irodalom. Spanyol irodalom. Szovjet irodalom
XLII. Vegyes könyvismertetések
XLIII. Vegyes írások

Bevezetés

Jelen összeállítás a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóiratának, az Irodalomtörténetnek gazdag anyagát dolgozza fel és rendszerezi a kutatók számára, megalapításától, 1912-től kezdve 1951. év végéig bezárólag. A folyamatosságot csupán az 1948-as év szakítja meg, amikor is a folyóirat a Magyar Irodalomtörténeti Társaság átszervezése miatt nem látott napvilágot. A feldolgozott harminckilenc évfolyam gazdag anyagot rejt magában a magyar irodalomtörténet és rokontudományai köréből, és a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága folyóirata, az 1891-től 1948-ig élt Irodalomtörténeti Közlemények mellett a magyar irodalomtörténet és irodalomtudomány nélkülözhetetlen forrása.

A munka két részre oszlik. Az Irodalomtörténet írói c. fejezet az Irodalomtörténet munkatársait állítja össze betűrendben. Az egyes írókon belül az Irodalomtörténetben megjelent írások a megjelenésük sorrendjében foglalnak helyet. Ezen összeállítás mindenkit meggyőzhet arról, hogy az Irodalomtörténet hasábjait minden szakíró felkereste írásaival és a magyar irodalomtörténet történetének 1912 és 1951 közötti korszakát akár e folyóirat alapján is meg lehetne írni.

A munka második főrésze "Az Irodalomtörténet írásai" főcímet viseli a homlokán. Ezen főcímen belül az Irodalomtörténet gazdag anyaga tematikusán van csoportosítva. A munka összeállítóját az a szempont vezette, hogy a feldolgozott folyóiratanyag minden szempontból feldolgozásra kerüljön, mert az aprólékos tagozódás a munka használhatóságát erősen emeli. Vannak témakörök, amelyek csak nyolc-tíz címmel szerepelnek az összeállításban, de a részletezés még ebben az esetben is megéri a fáradságot, mert aki pl. az irodalom és a film viszonyának kérdésével kíván foglalkozni, az nem kényszerül az egész anyag áttekintésére, hanem a vonatkozó anyagot külön fejezetben kapja kézhez.


×