---

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz (1917.)
Előszó a második kiadáshoz (1924.)
Előszó a jelen kötethez (1938.)

Irodalmi nevelés (1910.)
Az irodalom halottjai (1910.)
Petőfi és Arany (1910.)
Az ifjú Vörösmarty (1911.)
A férfi Vörösmarty (1911.)
Dante fordítása (1912.)
Magyar irodalom (1913.)
Ma, holnap és irodalom (1916.)
Népköltészet (1918.)
Költő és tolmácsa (1918.)
Tanulmány Adyról (1920.)
Antológia (1922.)
Előszó Madáchhoz (1923.)
Magyar ritmus (1923.)
Balassa (1924.)
Az én könyvtáram (1927.)
A kettészakadt irodalom (1927.)
Tóth Árpád (1928.)
Könyvről-könyvre (1933-1935.)
Kosztolányi(1936.)
Jegyzetek

---

Előszó

E kötet a magyar irodalomról írt tanulmányaimat tartalmazza. E tanulmányok problémák és nem deskripciók: irodalmunknak inkább kérdéseit tárgyalják, mint jelenségeit. A magyar irodalom világirodalmi helyzete; legnagyobb alakjainak értéke s viszonya; az irodalmi miliő lankadtságának hatása az írói egyéniségre; a műfordítás szerepe és jelentősége az irodalomban; az irodalmi nevelés, mint minden szellemi nevelés és műveltség központja; s végül az irodalmi forradalom és succrescentia kérdései kerülnek fel bennük.

Az első cikk másfél éve készült: eredeti alakjában a Műveltség Könyvtárának Világirodalom című kötete számára. (1915.) Itt némi változtatásokkal s rövidítve adom. A többiek egy része a Nyugatnak írott könyvbírálat (kettejük Két kritika címen a Nyugat-könyvtárban is megjelent). Most ezekből is kihagyom a szorosabban aktuális helyeket. Az Irodalmi Nevelés eredetileg iskolai program-értekezés; egyebekről l. a kötet végén levő jegyzetet.

A cikkek némelyike első megjelenésekor bizonyos ellenkezést keltett: egy jeles bíráló a paradox látszatát vetette szemükre. Azt hiszem, e kötet fényében kitűnik, hogy ez valóban csak látszat: gondolataim lényege távol áll a paradoxontól.

Matthew Amold szerint a kritikus első kötelessége az alázatosság. E tanulmányok nem akarnak maguk is irodalom lenni: csak gondolatok az irodalomról.

Babits Mihály.

---