---

Tartalom

A Magyar Szemle írói

A Magyar Szemle írásai

  0 Általános művek
  001 A tudomány és szellemi munka általában
  008 Kultúra, civilizáció, haladás
  01 Bibliográfia
  02 Könyvtártan, könyvtárak
  03 Lexica, enciklopédia
  06 Testületek, intézmények
  07 Sajtó
  08 Gyűjteményes munkák
  09 Bibliofília, könyvtörténet

1 Filozófia
  101-133 Általános kérdések
  14 Filozófiai rendszerek
  159.9 Pszichológia
  17 Etika
  18 Esztétika

2 Vallás
  21 A vallás az értelem szempontjából
  22-28 Keresztény vallások
  29 Nem keresztény vallások

3 Társadalomtudomány
  ! 3K Marxizmus-leninizmus
  ! 3KP Kommunista Párt
  30 Szociológia általában
  308 Szociográfia
  31 Statisztika
  321 A politika és társadalmi szervezet
  322 Állam és egyház
  323 Belpolitika
  323.1 Nemzetiségi kérdés
  323.232 Politikai propaganda
  323.3 Osztályok, rétegek
  325 Vándorlás, gyarmatügy
  325.3 Telepítés
  327 Külpolitika
  327.33 Mozgalmak a népek kulturális közel.
  329 Politikai pártok
  33 Politikai gazdaságtan
  330 Alapfogalmak
  331 Munka. Munkakérdés. Munkajog
  332 Bank és hitelügy
  333 Agrárpolitika
  334 Szövetkezetügy
  336 Állami pénzügyek
  327 Vámügy
  338 Gazdasági helyzet
  338.4 Ipar
  34 Jogtudomány
  34 (091) Jogtörténet
  341 Nemzetközi jog
  342 Közjog
  343 Büntetőjog
  347 Magánjog
  348 Egyházjog
  35 Közigazgatás
  355 Hadtudomány
  361 Népjólét. Népgondozás
  368 Biztosításügy
  37 Nevelés, oktatás
  371 Az iskola és az oktatás szervezete
  372 Népiskola
  373 Középiskola
  374 Népművelés
  378 Felsőoktatás
  38 Kereskedelempolitika. Közlekedéspol.
  380.8 Idegenforgalom
  381 Belkereskedelem
  382 Külkereskedelem
  383/388 Közlekedéspolitika
  39 Néprajz

4 Nyelvészet
  40/41 Általános nyelvészet
  420 Angol nyelv
  430 Német nyelv
  440 Francia nyelv
  450 Olasz nyelv
  459 Román nyelv
  494.911 Magyar nyelv

5 Természettudomány
  501 Az exakt tudományok általában
  51 Matematika
  52 Csillagászat
  53 Fizika
  54 Kémia
  551 Geológia
  57 Biológia
  572 Antropológia
  58 Növénytan
  59 Állattan

6 Alkalmazott tudományok
  61 Orvostudomány
  62 Technika
  63 Mezőgazdaság
  64 Háztartás
  653 Irodaszervezés
  655.41 Könyvkiadás
  656 Közlekedés
  658 Üzemgazdaság

7 Művészet
  70 Művészet általában
  71 Területrendezés
  72 Építészet
  73 Szobrászat
  74 Iparművészet
  75 Festészet
  76 Grafika
  778.5 Film
  78 Zene
  792 Színház
  792.9 Rádió
  796 Sport

8 Irodalomtudomány
  80 Irodalomelmélet. Összehasonl. irodtört.
  81 A magyar irodalom története
  820 Az angol irodalom története
  821 Az amerikai irodalom története
  830 A német irodalom története
  839.1 A dán irodalom története
  839.2 A svéd irodalom története
  839.3 A norvég irodalom története
  840 A francia irodalom története
  850 Az olasz irodalom története
  859.0 A román irodalom története
  860 A spanyol irodalom története
  871 A latin irodalom története
  875 A görög irodalom története
  882 Az orosz irodalom története
  884 A lengyel irodalom története
  885.0 A cseh irodalom története
  885.4 A szlovák irodalom története
  886 A délszláv irodalom története
  890 A héber irodalom története
  894.5 A finn irodalom története
  895.1 A kínai irodalom története
  839.4 A holland irodalom története

9 Földrajz, életrajz, tört.
  910 Általános földrajz
  914 Európa földrajza
  914.39 Magyarország földrajza
  917 Északamerika földrajza
  918 Délamerika földrajza
  919 Ausztrália és a sarkok földrajza
  92 Életrajzok
  93/99 Történelem
  930.25 Levéltártudomány
  930.26 Régészet
  930.85 Művelődéstörténet
  930.9 Egyetemes történelem
  931/939 Ókori történelem
  94 Középkori és újabbkori történelem
  999.6 Genealógia, címertan

---

Ismertető

Kulturális világnézeti folyóirat. A Bethlen István elnökségével alakult Magyar Szemle Társaság indította meg. Szekfű Gyula, később Eckhardt Sándor szerkesztette. A folyóirat tanulmányai a társadalmi élet minden területét felölelték. A lap munkatársi gárdájához tartozott a két világháború közötti időszak számos neves tudósa, írója, politikusa, szakembere. A szerkesztőség a Tisza István által 1912-ben indított Magyar Figyelő hagyományait kívánta folytatni, a konzervatív nacionalizmust bizonyos mértékig hozzáhangolva az első világháború utáni helyzet valóságához és az egyre jobban kiéleződő szociális problémákhoz. A munkatársak szemléletét legerősebben a szellemtörténeti felfogás határozta meg, többségük a német fasizmustól elhatárolódott. A német megszállás bekövetkeztével megszűnt a folyóirat.

A Magyar Szemle 1927 szeptemberétől havonta 1944 márciusáig jelent meg: összesen 199 szám 46 kötetbe kötve. Az első 136 számot, 1938 decemberéig Szekfű Gyula szerkesztette, 1939-től Eckhardt Sándor vette át a szerkesztést. Szekfű ekkor sem vált meg a laptól: szerzőként is gyakran szerepelt a Szemlében, s a szerkesztőbizottság alelnökeként továbbra is befolyása volt a lapra. A folyóirat háttéregyesülete a Magyar Szemle Társaság (MSZT). A Társaság és egyben a folyóirat alapítói: gróf Bethlen István miniszterelnök, és báró Kornfeld Móric, aki mecénása is volt.

Az MSZT vezető testületei a szerkesztőbizottság és a választmány voltak. A szerkesztőbizottságnak kezdettől fogva az utolsó számig Bethlen István volt az elnöke. A választmány (egyben a Társaság) elnöke 1933-ig Hóman Bálint volt. Alelnökök: Magyary Géza 1928-ig, Gratz Gusztáv. 1933-tól Bethlen István lett a Társaság elnöke, és Ravasz László az alelnöke.

A Szemle formája, felépítése és dokumentálása megjelenésének 17 éve alatt lényegileg változatlan maradt. Ami változás észlelhető, az a háborús papírhiányra vezethető vissza: az utolsó évfolyamok karcsúbbak és sűrítettebbek, a korábbi háromhoz képest két kötetben is elférnek, több bennük a rövidebb írás. De a szokásos 12-16 közlemény ekkor is hónapról hónapra megjelent. Változatlan maradt a Szemle szerkezete: a cikkek "közlésrendje" is. A folyóirat elejére kerültek az elvi állásfoglalások, koreszméket, sorskérdéseket körüljáró fejtegetések, geopolitikai, kisebbségpolitikai helyzetelemzések, politikai fejlemények értelmezései, aktuális problémákra világító történettudományi, államtani, gazdasági értekezések - egyszóval a "vezető anyagok." A vezető esszéket követő társadalompolitikai írások műfajilag sokfélék lehetnek: esszé, tanulmány, publicisztikai műfajok: recenzió, kommentár, jegyzet, hírösszefoglaló.

Az állandó témakörök rovatokban jelentek meg. A szomszédállamok - a korabeli szóhasználathoz hívebben: utódállamok - magyarságával, politikai és kulturális helyzetével foglalkozó cikkek (helyszíni tudósítások, elemző tanulmányok, dokumentum-közlések, kommentárok, sajtó- és kiadványfigyelések) a kezdettől 1929 augusztusáig a Kisebbségi Magyar Sors rovatban kaptak helyet. Ettől kezdve másfél évig a szomszédállamokkal foglalkozó cikkek külön: Szomszédaink c. rovatban jelentek meg. A harmincas évek elejétől e két rovatcím egyre ritkábban jelent meg, majd el is tűnt. A rovatok azonban tovább éltek: a Szemle minden egyes száma továbbra is hozott mindkét témakörbe sorolható írásokat. Ezek bizonyos mérvű formalizálására az évtized második felében került sor az 1936-tól indított kisebbségi tudósítássorozattal.

A folyóirat legkövetkezetesebben végig vitt rovata a Külpolitikai Szemle: 1927 novemberében jelent meg először, és ettől kezdve egyetlen számból sem hiányzott. Tényközlő, havi helyzetjelentés a nemzetközi élet aktuális fejleményeiről, Ottlik György majd Gogolák Lajos vezetésével. Stílusa: az összegzés nagyvonalú eleganciája, diplomatikus - indirekt eszközökkel politizáló - távolságtartás az évek folyamán, úgy látszik, a lap kötelező sajátja lett. Ehhez hasonló havi belpolitikai szemle végül nem honosodott meg a lapnál.

A szemléket Antal István kezdte írni Tallózás a politika mezején állandó címmel, majd felváltva írták Rakovszky Ivánnal Márciusi Szemle, Áprilisi Szemle cím alatt. 1929-ben Hegedűs Kálmán a Külpolitikai Szemlével azonos formában Belpolitikai Szemle címen, összefoglalóval és kizárólag a parlamenti eseményekre összpontosítva, állandósítja a rovatot: beszámolói tíz alkalommal jelentek meg. Az 1931 májusában indult Gazdasági Szemle: az ifjú Simonits Elemér kéthavonként jelentkező rovata viszont 22 folytatást ért meg.

A Szemlében kispublicisztikák: glosszák, a hírlapírói zsargon "kis színesei", rövid kommentárok is helyet kaptak. Ezeket többnyire a Figyelő rovat hozta.

Szépirodalmi művek közléséről következetesen lemondtak a Magyar Szemle szerkesztői. A lap végén általában művelődéstörténeti esszék, irodalom- és művészetkritikák jelentek meg, itt közölték a regényes kortörténeteket, történelmi dokumentumokat, aktuálpolitikai érdekességű forrásokat, az MSZT, Könyvek és a Kincsestár olvasmányos darabjait, gyakran folytatásokban, az olvasói érdeklődés fenntartása végett.

Forrás: Digitalizált Törvényhozási Tudástár

http://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/folyoiratok/item/119-magyar-szemle

---