---

Tartalom

Bevezetés

A Figyelő írói

A Figyelő írásai

I. Szépirodalom
1. Magyar szépirodalom
2. Angol szépirodalom
3. Francia szépirodalom
4. Lengyel szépirodalom
5. Német szépirodalom
6. Olasz szépirodalom
7. Orosz szépirodalom
8. Román szépirodalom
9. Svéd szépirodalom

II. Irodalomtörténet
1. Irodalomelmélet, általános és összehasonlító irodt.
2. Magyar irodalomtörténet
3. Amerikai irodalomtörténet
4. Angol irodalomtörténet
5. Arab irodalomtörténet
6. Cseh irodalomtörténet
7. Dán irodalomtörténet
8. Délszláv irodalomtörténet
9. Finn irodalomtörténet
10. Francia irodalomtörténet
11. Görög irodalomtörténet
12. Héber irodalomtörténet
13. Hindu irodalomtörténet
14. Holland irodalomtörténet
15. Japán irodalomtörténet
16. Kínai irodalomtörténet
17. Latin irodalomtörténet
18. Lengyel irodalomtörténet
19. Maori irodalomtörténet
20. Német irodalomtörténet
21. Norvég irodalomtörténet
22. Olasz irodalomtörténet
23. Orosz irodalomtörténet
24. Örmény irodalomtörténet
25. Perzsa irodalomtörténet
26. Portugál irodalomtörténet
27. Román irodalomtörténet
29. Spanyol irodalomtörténet
30. Svéd irodalomtörténet
31. Szlovák irodalomtörténet
32. Török irodalomtörténet

III. Általános művek
1. Bibliográfia, írás és könyvtörténet stb.
2. Sajtó

IV. Vallás

V. Filozófia

VI. Társadalomtudományok
1. Szociológia
2. Statisztika
3. Politika
4. Jog
5. Közgazdaság
6. Pedagógia

VII. Nyelvészet

VIII. Természettudományok.

IX. Alkalmazott tudományok
1. Orvostudomány
2. Technika
3. Kereskedelmi tudományok

X. Művészet
1. Képzőművészet
2. Színház
3. Zene
4. Sport

XI. Földrajz, történelem
1. Földrajz
2. Történelem

---

Bevezetés

A Figyelő c. "irodalmi és szépművészeti lap" 1871. január 1-én indult Aigner Lajos, az áldozatkész kiadó kiadásában és Szana Tamás, a nagyműveltségű magyar "literary gentleman" szerkesztésében. Szana az 1871. január 1-i szám "Törekvésünk" c. cikkében adott programot. Főcéljául a hazai és külföldi jelentékenyebb közművelődési mozgalmainak szemmeltartását tűzte ki és harcot hirdetett az irodalmi visszaélések és káros kinövések ellen.

A Figyelő irodalmi programmja főleg irodalomtörténeti közlemények leközlésére, valamint bő könyv- és színikritikai rovatokra korlátozódott. Az első évfolyam még hozott ugyan egy-két verset és novellát - hazait és külföldit vegyesen - a szépirodalmi közlemények azonban lassanként kikoptak és helyüket mindinkább az esztétika és az irodalomtörténet foglalta el. A lap ezen átalakulása a második évfolyamban már az alcímben is jelentkezett; az "irodalmi és szépművészeti lap" helyett "irodalmi, képzőművészeti és kritikai hetilap" alcímet vette fel. Ezen az 1876-ban bekövetkezett szerkesztőváltozás hozott egy kis módosulást; Ábrányi Emil, az új szerkesztő ismét kezdett szépirodalmi alkotásokat is hozni. A lap alaptónusa azonban ezzel sem változott lényegesen és mikor a Figyelő 1876 első félévében a 26-ik számmal megszűnt, már kellőképpen előkészítette a talajt utódja, az első magyar irodalomtörténeti folyóirat, az Abafi Lajos szerkesztette második Figyelő előtt.

A Szana-Ábrányi-féle Figyelő öt és fél évfolyama, ha szépirodalmi szempontból nem is jelentős, az irodalomtörténet, az esztétika és a kritika területén sok komoly tanulmányt produkált. Ezeket irodalomtörténészeinknek még ma is számon kell tartani.

Jelen repertórium két főrészre oszlik. Az első rész a Figyelő íróit, a másik az írásait foglalja magában betűrendben, illetve szakonkénti csoportosításban. Az írói részhez viszonyítva a tematikus rész meglehetősen bő; ezt a sok jeltelen cikk, kisebb kritika és irodalmi hír magyarázza. Ezek is mind feldolgozásra kerültek, mert sok becses adalékot tartalmaznak. Címleírásuknál néha kénytelenek voltunk módosítást eszközölni és a hosszabb, elbeszélő címek helyett a lényegét kifejező címmel beérni.

A magyar irodalom mellett bőven van a Figyelőben a külföldi irodalom is képviselve. Jelentékeny a keleti irodalmakkal, valamint a Magyarországgal szomszédos szláv népek irodalmával foglalkozó tanulmányok száma. A Figyelő a maga vonalán igazán mindent megtett a nemzetiségi béke érdekében.

Az anyag helyi meghatározását az évszám és a lapszám feltüntetésével végeztük. A lap hetilap volt, s mivel egy-egy évfolyam lapszámozása folyamatos, egyéb megjelölésre nem volt szükség.

---