Ismertető

Katolikus imádságoskönyv és vitairat. - A címlevél hátán magyar idézet Szent Jeromostól: Hieron[ymus] contra Lucifer[ianos] cap. 6. Ezután Pazman Peter... Kapi Anna asszonynak. ...Hethesi Pethe László, Ormosd vára szabad ura és császár őfelsége mezei hadnagya szerelmes házastársának ajánlja könyvét Grác 1606 április 25-i kelettel. Az ajánlásból kitűnik, hogy Kapi Anna Grácban jártában panaszkodott, hogy a magyarok számára milyen kevés imádságoskönyv található. Pázmány ettől indíttatva állította össze művét. Az ajánlás után tartalomjegyzék, E könyvbe foglalt imádságoknak mutatótáblája következik.

Az imádságok tíz részre oszlanak: 1. A Miatyánkról, A Boldogasszony üdvözletét mint kelljen értelmesen mondani, A szent kereszt jeléről - 2. Reggeli és estvéli könyörgések - 3. Hálaadások: Istennek jótéteményéért, Istennek felségéért, Teremtésért és táplálásért, Megváltásért, Megszenteléséért, Szent Ambrus és Ágoston hálaadása (kezdete: Téged Isten dicsérünk) - 4. A prédikációhoz és a szent áldozathoz tartozó imádságok, a végén: A misében való ceremóniáknak rövid magyarázata; e részben található úrfelmutatási ének kezdősora: Imádlak téged láthatatlan Istenség - 5. Az olvasót mint kelljen mondani - 6. Lelki javainkért való könyörgések; Az igaz hitért - A reménységért - A kétségbeesés ellen - Az isteni félelemért - A szeretetért - Háborúságinknak és nyavalyáinknak csendességgel való szenvedéséért - Az igaz engedelmességért - Az alázatosságért - A lelki szelídségért - A jóban végig megmaradásért - Az ördög kísérteti ellen való győzedelemért - A testnek kísérteti ellen való győzedelemért - A tiszta életért - A világ kísérteti ellen - A hét fő vétkek ellen: a fösvénység, torkosság, fajtalanság, irigység, haragtartás ellen, jóra való restségnek győzedeleméért - A betegségben való könyörgések: Bűnünk bocsánatjáért - A halál félelme ellen - Az örök boldogságnak kívánsága - A betegségnek békességgel való szenvedéséért - Istenes halálért - Halálra ítélt ember könyörgése - 7. A közönséges jókért való könyörgések: Mikor hadakkal ostoroztatunk - Az ótörvénybeli hívek könyörgési - Victor Uticensis könyörgése - A tévelygések kigyomlálásáért - Az egész Anyaszentegyházért - Az igaz lelkipásztorokért - A fejedelmekért és tisztviselőkért - A döghalálnak eltávoztatásáért - A föld gyümölcséért - Esőért - A bűnösök megtéréséért - 8. Szűkölködő atyánkfiaiért és néminemű bizonyos személyekért: Szüleinkért - Jámbor házasok egymásért - Szülők magzatjokért - Magtalanok imádsága - Özvegyek és árvák könyörgése - Nehézkesek könyörgése - A rabokért - Betegekért - Keseredettekért - Ellenségeinkért - Útonjárók könyörgése - Krisztusban lenyugott atyánkfiaiért - 9. Gyónáshoz és úrvacsorájához tartozó könyörgések - 10. Szent Dávidnak hét poenitentia tartó zsoltára, Balassi Bálint és Nyéki Vörös Mátyás fordításai, kezdőszavaik: Meg ne fedj engemet... és meg ne ostortozz - Boldogok, akiknek - Meg ne fedj engemet... és meg ne verj - Véghetetlen irgalmú, ó - Uram, halld - Sok háborúságban - Hajtsd meg füleidet. A zsoltárokat litániák követik: Az Anyaszentegyház litániájáról tanúság és Az Anyaszentegyház litániája, vagyis a Mindenszentek litániája a hozzá tartozó könyörgésekkel: Az üdvösséges Jézus nevéről való litánia - Az Istennek Szent Anyjáról, a mennyei királyné asszonyról való litánia - Ugyanazon Szeplőtelen Szűzről más litánia. Következik az Ave maris stella kezdetű himnusz magyar fordítása Nyéki Vörös Mátyástól, kezdősora: Tengernek fényes csillaga, üdvözlégy Krisztus, majd Az anyaszentegyháznak Boldogasszony hét ünnepén való imádságai, köztük a következő latin címmel ellátott, Nyéki Vörös Mátyástól magyarra fordított verses Mária-antifónák: Salve Regina; Mennyországnak királynéja, irgalmasságnak - Alma redemptoris; Üdvözítőnknek szent Anyja - Ave regina coelorum; Mennyországnak királynéja, angyaloknak - Regina coeli; Mennynek királyné. Ezután következik a Litaniae a betegekért és megkeseredettekért majd az Egynéhány szép intési a Szentírásnak minden rendbeli emberek tanúságára zárja az imádságok tizedik részét.

A műhöz függelékként egy, a katolikus hitet védelmező írás járul: Rövid tanulság, mint ismerhessék meg az együgyűek az igaz vallást. Ez általános célzatú, és az Egyház ismertető jegyeiről szóló katolikus tanítást fejti ki.

Az imádságoskönyv szövegkiadását az 1631. évi vagyis negyedik kiadás (1513) alapján, amely az átdolgozott harmadik kiadás utánnyomata, Breznay Béla rendezte sajtó alá: Pázmány Péter összes munkái, magyar sorozat II. Bp. 1895, 2-267. Ugyanott a Rövid tanúság szövege a 269-314. lapon. A verses részek szövegkiadását ld. az incipitmutatóban.

Pázmány e művét a katolikus hitben megmaradt vagy ahhoz visszatért hívek számára szánta, hogy őket a gyakorlati keresztény életre vezesse. Imádságoskönyve két évszázadon át nagy népszerűségnek örvendett. Gyakori kiadásai mellett szövegei más katolikus gyűjteményekbe, olykor még protestánsokéba is átkerültek. Így már 1609-ben Mihálykó János eperjesi evangélikus lelkész kevés változtatással és forrása elhallgatásával evangélikus imádságos könyvében adta ki Pázmány e művének jelentős részét (vö. 976 és 1003).

Az Imádságos könyv forrásait, Pázmány fordítói-szerkesztői módszerét Holl Béla vizsgálta (Vigilia 1957: 23-28). Megállapította, hogy e mű valamennyi kiadása közül Pázmány csak ebben az elsőben jelölte forrásait az egyéb műveiből jól ismert idézési módszerével. Az utalások legnagyobb része a Szentírásra vonatkozik. Kedvelt szerkesztési módszere volt, hogy bibliai helyekből, idézettöredékekből olvasztott össze imádságszövegeket. Fordított szövegei egy része a hivatalos, a liturgikus gyakorlatban használt egyházi könyvekből (Breviarium, Missale) való. Nagyon sokszor fordított azonban a Szent Ágostonnak tulajdonított Soliloquia, Meditationes és Manuale című középkor végi gyűjteményekből. Az eddigi vizsgálatok eredménye szerint Pázmány az Augustinus-szövegek átültetésével végezte Imádságoskönyvében a leginkább önálló fordítói munkát.

A verses szövegek közül a hét bűnbánati zsoltár szerzőségét Eckhardt Sándor tisztázta (Balassi Bálint összes művei I. Bp. 1951, 139-140). Megállapította, hogy Pázmány Imádságos könyve első kiadásában az ötvenedik zsoltárnál (kezdete: Véghetetlen irgalmú, ó) a Balassa Ba. felirat egyértelműen bizonyítja a szerzőt. Míg a többi hat zsoltárt az egykorú hagyomány tanúsága szerint Nyéki Vörös Mátyás, a Mária-antifónák átültetője fordította. Jenei Ferenc szerint (RMKT XVII/2 455-456) a zsoltárfordításokban Dobokay Sándornak, a vágsellyei jezsuita kollégium rektorának közvetítő szerepe volt. A Campianus-fordítás töredékével együtt (952) az ötvenedik zsoltár Théodore de Bèze parafrázisa alapján készült fordítását az 1594-ben Esztergom ostrománál megsebesült Balassi Bálint halálos ágyától hozhatta magával. Ugyancsak ő ajánlhatta Pázmánynak a többi hat bűnbánati zsoltár lefordítására Nyéki Vörös Mátyást, aki azt a Balassi-mintát követve a Vulgata latinja nyomán készítette el.

Ld. még: Frankl I 61-63 - Gajtkó István: A XVII. század katolikus imádságirodalma. Bp. 1936, 21-24 - Sík 75-81 - MIrodT II 129, Bán Imre - Őry Miklós: Doctrina Petri cardinalis Pázmány de notis Ecclesiae. Cherii 1952.

Forrás: RMNy II 945 Graz. 1606.