Ismertető

Katolikus elmélkedések. - A címlevél hátán fametszetű kép felett egy latin epigramma és egy bibliai idézet, alatta Oratio S. Francisci olvasható. Az ajánlást gróf Nyari Krisztina asszonynak... gróf galántai Eszterhas Miklós magyarországi palatinus szerelmes házastársának írta Bécsben 1634 január 16-án a szerző, F. M. K. (= Frater Martinus Kopcsányi). Ezt követi a bevezetés: Tanulsága a Kristus szenvedéséről való elmélkedésről, amelyet a Patris sapientia veritas divina kezdetű középkori himnusz fordítása zár. Kezdősora a 22. lapon: Atyának bölcsessége, isteni igazsága. A mű főrészében tíz hétre, hétfőtől kezdve vasárnapig minden egyes napra írt egy vagy két elmélkedés olvasható Krisztus szenvedéséről és a keresztény erkölcsről. Ezek a tíz hét hetven napjának megfelelően hetven fejezetre oszlanak. Minden fejezetben az elmélkedés után még Példák, Proféciák, Tanulságok és Imádság sorakoznak. Az első tizennyolc elmélkedést vers vezeti be. Ezeknek incipitmutatóra utaló kezdőszavai a következők: 24. lap: Kérlek én - 34: Kinek - 40: Nagyobb - 47: Véres - 53: Az ég - 58: Izaiásnak - 63: Sok káromlás - 69: Atyának örök - 75: Ó én lelkem, teremtődért - 82: Midőn volna - 89: Pilátus - 94: Szűzeknek - 100: Ki az - 104: Ki ad - 110: Hálaadatlan - 116: Ó töredelmes - 120: Ez a nap - 127: Szentlélek. A könyv végén Sommája e könyvecskébe foglalt dolgoknak címmel betűrendes mutató, majd A nyomtatásban történt fogyatkozásoknak megigazítása található. Az egyházi Approbatiot Sennyei István győri püspök Kismartonban 1633 október 20-án írta alá. Ezután következik a ferences rend főelöljárójának, Michael Chumar generális komisszáriusnak Bécsben 1634 február 12-én kelt Facultasa, amelyben a mű szerzőjét is megnevezi.

Kopcsányi e művének forrása ismeretlen (vö. RMKT XVII/7 437-440, Holl Béla). - A kiadvány címlapját díszítő fametszetű Golgota-kép dúca a XVII. század első felében Ferenczffy Lőrinc tulajdonában volt. Lehetséges, hogy e mű kinyomtatását Formica bécsi nyomdájában ő szorgalmazta (Holl: Ferenczffy 91).

Forrás: RMNy II 1574 Bécs. 1634.