---

Tartalom

I. A Budapesti Szemle írói

II. A Budapesti Szemle írásai

0 Általános művek
001 A tudomány általában
003 Írás
008 Civilizáció, kultúra, haladás, 01, Bibliográfia
02 Könyvtárak, könyvtártan
03 Lexikonok
061 Testületek, intézmények
07 Hírlapok, újságírás
069 Múzeumok. Muzeográfia. Muzeológia

1 Filozófia
10-13 A filozófia általános kérdései
14 Filozófiai rendszerek és irányok
159.9 Pszichológia
16 Logika
17 Etika
18 Esztétika

2 Vallás
22-28 Keresztény vallások
29 Összehasonlító vallástudomány. Nemker. vall.

3 Társadalomtudományok
30 Szociológia általában
31 Statisztika
32 Politika
321 A politikai és társadalmi szervezet formái
322 Állam és egyház
323 Belpolitika
324 Választások. Választási mozgalmak
325 Vándorlás. Gyarmatügy
327 Külpolitika
328 Törvényhozó testületek. Parlamentek
329 Politikai pártok
33 Politikai gazdaságtan. Közgazdaságtan
330 A politikai gazdaságtan alapfogalmai. Elmélet
331 Munka. Munkáskérdés
332 Bank és hitelügy
333 Agrárpolitika
334 Szövetkezetügy
336 Pénzügytan
337 Vámügy
338 Népgazdaság. Termelés. Gazdasági helyzet
339 Az anyagi javak megoszlása és felhasználása
34 Jogtudomány
340 Jogtudomány általában
341 Nemzetközi jog
342 Közjog. Alkotmányjog
343 Büntetőjog. Büntető eljárás. Kriminológia
347 Magánjog
348 Egyházjog
35.0-35.4 Közigazgatás. Közigazgatási jog
355 Hadtudomány. Honvédelem
36 Népjólét. Népgondozás. Biztosításügy
361-367 Népjólét, népgondozás
368 Biztosításügy
37 Nevelés. Oktatás
37.01 Neveléselmélet
371 Az iskola és az oktatás szervezete
372 Népiskola
373 Középiskola
374 Népművelés. Önképzés. Továbbképzés
378 Felsőoktatás. Egyetemek. Főiskolák
38 Kereskedelmi politika. Közlekedéspolitika
380-383 Kereskedelem
383-388 Közlekedéspolitika
39 Etnográfia. Etnológia

4 Nyelvtudomány
40 Általános kérdések. A nyelv
41 Általános nyelvészet és filológia
42 Nyugati nyelvek általában. Angol
43 Germán nyelvek
44 Román nyelvek
47 Latin és görög
49 Egyéb nyelvek. Keleti nyelvek
494.511 Magyar nyelv

5 Természettudományok
50 természettudományok általában
51 Matematika
52 Asztronómia. Geodézia
53 Fizika
54 Kémia
55 Geológia, földtan és rokontudományok
56 Paleontológia
57 Biológia
58 Botanika
59 Zoológia

6 Alkalmazott tudományok
60 Alkalmazott tudományok általában
61 Orvostudomány
62 Technika
63 Mezőgazdaság stb.
65 Ipar, kereskedelem és közlekedés szervezése és üzeme

7 Művészet
70-71 A művészet általános kérdései. Stílusok
72 Építészet
73-76 Képzőművészetek
78 Zene
791.43 Film
792 Színház
79 Szórakozás, játékok, sport

8 Irodalom
80 Irodalomelmélet. Általános és összehasonlító irodalomtörténet
81 Magyar irodalom
820 Angol irodalom
839 Német irodalom
830-088 Jiddis irodalom
839.3 Holland irodalom
839.59 Izlandi irodalom
839.6 Norvég irodalom
839.7 Svéd irodalom
839.8 Dán irodalom
840 Francia irodalom
850 Olasz irodalom
859.0 Román irodalom
860 Spanyol irodalom
869.0 Portugál irodalom
871 Latin irodalom
875 Görög irodalom
877 Újgörög irodalom
882 Orosz irodalom
884 Lengyel irodalom
885.0 Cseh irodalom
885.4 Szlovák irodalom
886.1 Szerb irodalom
886.2 Horvát irodalom
886.7 Bolgár irodalom
891.0 Cigány irodalom
891.2 Szanszkrit irodalom
891.4 Bengáli irodalom
891.51 Perzsa irodalom
891.62 Ír irodalom
891.981 Grúz irodalom
892.1 Babilóniai irodalom
892.3 Örmény irodalom
892.4 Héber irodalom
892.7 Arab irodalom
894.35 Török irodalom
894.52 Finn irodalom
894.545 Észt irodalom
894.546 Lív irodalom
894.6 Kalmük irodalom
895.1 Kínai irodalom
895.6 Japán irodalom

9 Földrajz, életrajz, történelem
91 Földrajz
910 Általános kérdések
912 Térképek
914 Európa földrajza
914.39 Magyarország földrajza
915 Ázsia földrajza
916 Afrika földrajza
917-918 Amerika földrajza
919.5 Ausztrália földrajza
919.9 Sarkvidékek földrajza
92 Biográfia, életrajzok
929.175 Genealógia
929.6 Heraldika
929.7 Rendjelek
93 Történelem
930.1-930.26 Általános kérdések
930.26 Archeológia
930.85 Művelődéstörténet
930.9 Világtörténelem
931-939 Ókori történelem
94/99 Középkori és újabbkori történelem
940 Európa története
943.9 Magyarország története
950 Ázsia története
960 Afrika története
970-980 Amerika története

---

Bevezetés

A Budapesti Szemle, amelynek első évfolyama 1840-ben jelent meg s amely több-kevesebb megszakítással 1944-ig élt, egyike a leghosszabb életű magyar folyóiratoknak. Az enciklopédikus jellegű folyóirataink közül pedig egy sincs, amely - minden nemes konzervativizmusa ellenére is - felvehette volna vele a versenyt.

Az 1840. évi Budapesti Szemle Heckenast Gusztáv kiadásában jelent meg s a reformkor legkiválóbb magyarjainak, Eötvösnek, Trefortnak, Szalaynak nagyobb tanulmányait hozta. Az idők azonban még nem voltak elég érettek arra, hogy egy ilyen jellegű magyar folyóirat üzlet is legyen s a kiadó az első év után a folyóirat megjelenését beszüntette.

Az első évfolyam után elég hosszú szünet következett. Csengery Antal csak 1857-ben tudta újra életrekelteni; az anyagi ráfizetést Sina Simon áldozatkészsége tette lehetővé. Az első számot a szerkesztő neki ajánlotta. Csengery programmját a következőképpen állapította meg: [A folyóirat] célja figyelemmel kísérni a tudományok és szépművészetek jelen állását hazánkban és hazánkon kívül.

A Budapesti Szemlének - az 1840. évi két kötetet nem számítva - első folyama 1857-től 1864-ig élt és 21 kötetben a kor minden jelentős magyar íróját, politikusát és gondolkodóját megszólaltatta. Az abszolutizmus sötét évei alatt úgyszólván csak ez a folyóirat közvetítette a modern kultúrát a magyarságnak.

Két évi szünet után, 1865-ben megindulhatott az új folyam is. Csengery Antal mellett pár évig Lónyay Menyhért is résztvett a szerkesztés munkájában, 1867-től, a kiegyezés évétől azonban ismét Csengery Antal jegyezte egyedül a folyóiratot. Az új folyam 1869-ig élt és 15 kötetet eredményezett.

A legújabb folyam a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt és Gyulai Pál szerkesztése mellett 1873-ban lépett újra porondra, és folyamatosan jelent meg egészen 1944. év végén bekövetkezett megszűnéséig. Ez a korszak, hála Gyulai kritikai szellemének és sokoldalú érdeklődésének, a Budapesti Szemle legsikerültebb korszaka. A legújabb folyam szerkesztését Gyulai egészen haláláig látta el, tőle a szerkesztés gondját 1910-ben Voinovich Géza vette át és vitte a folyóiratot tovább, egészen megszűnéséig.

A Budapesti Szemle legutolsó, 1873-tól 1944-ig terjedő korszaka a magyar szellemi élet konzervatív szemléletű, de hű tükörképe. Az irodalmár szerkesztők egyénisége nem tette egyoldalúvá a folyóiratot s bár az irodalmi vonal az előbbi folyamokhoz képest erősbödött, a lap figyelmét mindenre kiterjesztette, a filozófiától a történelemig. A természettudományok természetesen csak inkább elvi jelentőségű, tudománypolitikai cikkekben és könyvismertetésekben jelentkeztek. A filozófia, politika, irodalom, művészet és történelem azonban sok nagy tanulmányt köszönhet e folyóiratnak.

Jelen munka a Budapesti Szemle teljes anyagának feldolgozását adja, és két kötetre oszlik. Az első kötet a Budapesti Szemle íróit dolgozza fel betűrendben, az egyes írók alatt írásaik időrendi felsorolásával. A második kötet a folyóirat anyagát tematikusan dolgozza fel az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján.

A részletességet a rendelkezésre álló anyag mennyisége szabta meg.

A Budapesti Szemle a maga 305 kötetével egy egész kis könyvtárt tesz ki. Jelen feldolgozás a teljes anyag átnézése alól kívánja mentesíteni a kutatót, amely nem kis munkát és időt vesz igénybe. És ha a szükséges anyagot könnyen, percek alatt a kutató kezébe tudja adni, akkor elérte a célját.

---