---

Tartalom

ELÖLJÁRÓBAN
KÉZAI SIMON A HUNOK ÉS MAGYAROK KÖZÖS EREDETÉRŐL
ANONYMUS A MAGYAROK HONFOGLALÁSÁRÓL
HARTVIK PÜSPÖK SZENT ISTVÁN LEGENDÁJA
KÁLTI MÁRK AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLYOKRÓL
ROGERIUS MESTER SIRALMAS ÉNEKE A TATÁRJÁRÁSRÓL
THURÓCZY JÁNOS A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADALRÓL
ANTONIO BONFINI MÁTYÁS SZEMÉLYISÉGÉRŐL
BRODARICS ISTVÁN A MOHÁCSI CSATÁRÓL
ISTVÁNFFY MIKLÓS EGER VÁRÁNAK HŐSIES VÉDELMÉRŐL

---

Előszó

A történelem a közösségben élő kép a múltról, a kollektív tudat, kollektív emlékezet egyik legfontosabb megnyilvánulási formája. A nemzeti történelem azoknak az eseményeknek és jelenségeknek az elbeszélése, amelyek egy nemzetként tételezett közösség múltjából említésre méltónak tűnnek. Érthető módon korszakonként jelentősen változott, hogy éppen mely múltbeli eseményeket tekintettek fontosnak, és ezek milyen értelmezést kaptak. Nem elegendő tehát kizárólag a történettudomány legfrissebb eredményeit, legutolsó konszenzusos álláspontját ismerni az egykori eseményekről, azt is fontos számon tartani, hogy a korábbi nemzedékek miként látták a múltat, azaz milyen történelmet alkottak maguknak. Attól függetlenül - pontosabban éppen amiatt -, hogy a modern tudomány e régebbi nézeteket napjainkra sok szempontból már revideálta. Egy nemzet kulturális gyökereit, közösségi mítoszait, kollektív identitását csak akkor ismerhetjük meg, ha ismerjük történelemképének és önképének időbeli változásait. Az elmúlt évtizedekben ezek a kérdések a művelődéstörténet, historiográfia és identitáskutatás fontos vizsgálati területeivé váltak.

Jelen kiadvány e gondolatok jegyében arra vállalkozik, hogy a magyar kultúra iránt érdeklődő olvasókat megismertesse olyan középkori és kora újkori történeti munkák részleteivel, amelyek meghatározó módon alakították a korábbi magyar nemzedékek történeti tudatát és önképét. Célunk, hogy a legfontosabb elbeszélő forrásokból válogató szemelvénygyűjteményből kirajzolódjanak a magyar történelem meghatározó fordulópontjai, dicsőséges pillanatai és válságos periódusai: azok az események, személyek, akikre a magyarok mindig megkülönböztetett módon emlékeztek, illetve akiket ma is felidéznek, ha a nemzeti történelemről gondolkodnak. A magyarok mitikus eredetére, hunokkal való rokonságára, honfoglalására vonatkozó történetek mellett az olvasó megismerkedhet az államalapító Szent István király és a Magyar Királyság fénykorát jelképező Mátyás király alakjával, a nemzeti széthúzás szimbólumává vált véres testvérharcokkal, a "vitéz" nemzet idegen hódítókkal vívott küzdelmeivel, az Európa védőbástyájának tekintett középkori állam bukásával. A kiadványban szereplő epizódok és alakok természetesen nemcsak a történészeket foglalkoztatták, hanem számos művészeti alkotás ihletőivé váltak, így a magyar képző művészet, irodalom vagy zene iránt érdeklődő olvasók a műalkotások révén már régebbről ismert motívumok eredetére is rábukkanhatnak.

A magyar-angol kétnyelvű kiadvány tartalmának összeállításakor azt tartottuk szem előtt, hogy lehetőleg egyforma haszonnal forgathassák a hungarológiai tanulmányokat folytató külföldi egyetemi hallgatók, a magyar származásukat fontosnak tartó külhoni magyarok, illetve a Magyarország múltja, kultúrája iránt érdeklődő "szélesebb" nemzetközi olvasóközönség.

Felmerülhet a kérdés, hogy a szemelvénygyűjtemény miért csak a 17. század elejéig válogat az elbeszélő forrásokból, miért nem ismertet meg a későbbi korok történetírói munkáival is. A számos indok közül kettőt említünk. Egyfelől a 17. századtól oly mértékben megszaporodtak a történetírói munkák, hogy nem lehet már egy-egy művet abban a formában kiemelni, mint a korábbi időszakban, ennek megfelelően az egyes szövegek jelentősége is másként értékelendő. Az egymásra reflektáló, egymást (újra)értelmező narratívákkal jellemezhető századokról meggyőződésünk szerint csak jóval nagyobb terjedelmű szöveggyűjtemény adhatna körképet, jóval részletesebb magyarázatokkal. Másfelől a későbbi korok történeti narratívái egyre szorosabb szálakkal kötődnek a nemzetépítés folyamataihoz, a történetmondás és az emlékezés elsődleges funkciója helyébe a múlt értelmezésének, a történelem tudatos megkonstruálásának igénye lép. E változások jelentősége akkora, hogy kis túlzással azt mondhatnánk: a kétféle típusú szövegek nem férnének meg egymással egyazon kiadványban. Mindenesetre bízunk benne, hogy a kiválasztott szövegek a korlátozott időintervallumtól függetlenül informatívnak és lebilincselően izgalmasnak bizonyulnak mind a kifejezetten történelmi érdeklődésű olvasók, mind a magyar kultúra egyéb területeivel foglalkozók számára.

A tartalmi megfontolások mellett a szerkesztés egyéb elveiről is érdemes pár szót ejteni. Az e-könyv összeállításával minél könnyebben olvasható és értelmezhető kiadványt kívántunk készíteni. Ezt a célt részben a rövid szerkesztői bevezetők segítik, amelyek az adott forrásmű jelentőségére és a kiválasztott szövegrészlet fontosabb tematikai elemeire hívják fel a figyelmet. A kötet szélesebb olvasóközönség számára készült, ezért az egy-egy téma vagy konkrét forrás alapos megismerésére törekvő olvasóknak a részletesebb szövegmagyarázó apparátust kínáló, teljes szöveget tartalmazó könyvek, kritikai kiadások, illetve az adott forrás értelmezésével foglalkozó szakirodalom tanulmányozását ajánljuk.

A szemelvények forrásmegjelöléseiből is kitűnik, hogy a jelen elektronikus könyv több magyar, angol és latin nyelvű kiadvány felhasználásával készült, ami felvetette a szövegközlési elvek egységesítésének dilemmáját. Bár törekedtünk az eredeti kiadványok eltérő szerkesztési és fordítási szempontjainak közelítésére, teljes egységesítésre nem vállalkoztunk, a források és a korábbi forrásközlések eltérő jellegét néhány vonatkozásban célszerűnek tűnt megőrizni. Az eredetileg latin nyelvű források magyar és angol fordításai az alapkövetelménynek tekintett tartalmi hűség mellett - műfordítói eszközök alkalmazásával - az eredeti szövegek archaikus nyelvezetét, eltérő stílusjegyeket tükröző nyelvi sajátosságait is igyekeznek érzékeltetni, de a műfordítói szempontoknál fontosabb volt a közérthetőség, az olvasó szövegértésének elősegítése.

...

Amint már utaltunk rá, a szemelvények változatos tematikájához számos művészeti alkotás és történelmi emlékhely kapcsolódik. Kiadványunk gazdag illusztrálásával az volt a célunk, hogy minél több művelődéstörténeti vonatkozásra hívjuk fel a figyelmet. A képaláírások lehetőség szerint a világhálóra is elkalauzolják az olvasót: a linkek olyan megbízható honlapokra mutatnak, amelyek - online olvasás esetén - további ismereteket nyújtanak.

A jelen kiadvány nem jöhetett volna létre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatása nélkül. Szintén köszönet illeti a Central European University Presst, amiért a kiadó által gondozott kétnyelvű forráskiadásokból rendelkezésünkre bocsátotta a kiválasztott angol szövegrészleteket. Az Országos Széchényi Könyvtár önzetlenségének köszönhetően a gyűjteményeiben található könyvészeti ritkaságok, kódexek, ősnyomtatványok és ún. régi nyomtatványok fotóival illusztrálhattuk kiadványunkat.

A magyar kultúra külföldi megismertetésére hivatott Balassi Intézet részéről azzal a reménnyel bocsátjuk közre kiadványunkat, hogy minél több ország minél több olvasója fogja haszonnal forgatni, és ezáltal - a nagy időbeli, térbeli távolságok ellenére - közelebb tudnak kerülni a magyar kulturális örökség e fontos szeletéhez, a magyarság önképének történeti rétegeihez.

Budapest, 2011. január 22-én, a magyar kultúra napján
A szerkesztő

---