Tartalom

Előszó

A honvédnek nem kell más
A jó lovas katonának
A kaszárnya előtt áll egy vadalmafa
A kecskeméti kaszárnya
Akkor szép a huszár
Áll a hajó
Állj be Berci katonának
A munkácsi kaszárnyába'
A nagy bécsi kaszárnyára
Apró szeme van, sej, a kukoricának
Arról alól kéken beborult az ég
A szegedi kaszárnya
Átugrottam a Sárvizét
A víg egri kaszárnyának
Az ágyúnak a kereke
Barna kislány fogsz te még majd sírni
Bécs várában sír a német I.
Be van az én zubbonyzsebem varrva
Bogojai fehér cédulaház
Csernovici kaszárnya
Csínom Palkó, Csínom Jankó
Debreceni nagy kaszárnya
De sáros a kikindai széles út
De szeretnék hajnalcsillag lenni
Diákkislány
Díszjel!
Don-kanyarban van egy kopár dombtető
Don partja, Don partja
Don-kanyarban van egy szomorú fűzfa
Ébresztő!
Édesanyám akkor kezdett siratni
Ellőtték a jobbkaromat
Égbe nyúló hegyek ormán
Erdély dróttal van kerítve
Erdélyi induló
Erdő, erdő, sűrű sötét erdő
Erdő mellett de magas
Esik az eső, ázik a heveder
Esik az eső, nagy sár van az utcán
Esik eső, szép csendesen esik
Esteledik, alkonyodik
Ez a vonat most van indulóban I.
Fecskemadár
Felhők felett száll a gép
Fiumei kikötőben
Gábor Áron rézágyúja
Garibaldi csárdás kis kalapja
Gyalogmenet!
Ha bemegyek a szülőfalumba
Hadifogoly tábor
Hajnalodik, közeleg a reggel
Három lej van a szűröm aljába'
Házunk előtt mennek el a huszárok
Hegyek felől, seje-haj
Hej! Csillag, csillag
Hej, önkéntesen iratkoztam huszárnak
Huszárgyerek, huszárgyerek
Ima!
Indulnak a páncélosok
Írom a levelem
Jaj, de bajos három évet kiszolgálni
Jaj, de jó a huszárnak
Jaj, de szépen muzsikálnak
Játszik a szél II
Káposzta, káposzta
Katona vagyok én
Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját
Kecskeméti vasútállomáson
Kedves édesanyám jó a maga fiának
Kék a kökény recece
Keresik a, nem lelik a II.
Kimegyek a doberdói harctérre
Kikötöm a lovam
Kiskunságban verbuválnak
Kis kút, kerekes kút
Kossuth Lajos azt izente
Körös-körül borús az ég alja
Krasznahorka büszke vára
Laktanyafogságos! Futás!
Lemberg alatt van egy kerek erdő
Leteszem a kaszát
Letörött a bécsi torony teteje
Mához egy hétre már nem leszek itt
Maros menti fenyves erdők aljába'
Márvány kőből, márvány kőből
Megizenem, megizenem
Megy a hadihajó
Megy a vonat, ripeg-ropog a kereke
Mennek a katonák
Mikor a regruta
Most szép lenni katonának
Naposhívó! Futás!
Nem látlak én téged
Ne sírjon kend édesanyám
Nyissátok ki az ablakot
Nyitva van a százados úr ablaka
Odakinn az orosz fronton
Őrmester úr kiadta a parancsot
Porzik, porzik a váradi utca
Sárga a csikóm, sárga a nyereg rajta
Sárga csikó az út mellett
Sárgul már a fügefa levele
Sej, besoroztak
Sej, ha bemegyek a Somlyói laktanyába
Sej, haj, leégett
Sej, haj, limbes-lombos
Sej, őrmester úr
Sírhat az a kislány
Sudár magas, sudár magas
Summáját írom Eger várának
Süvegemen nemzetiszín rózsa
Százados úr, sej, haj
Széles az Isonzó vize
Széles az utca
Szép a huszár, ha felül a lovára
Szép a kettős székely huszár
Szombaton délután
Takarodó!
Te vagy a legény Tyukodi pajtás
Törökbársony süvegem
Tüzérnek soroztak
Új a csizmám
Van egy nóta, nem dalolja senki
Vigyázz!
Zöld erdőben

Utószó
Nachrede
Fontosabb források