Bevezetés

Az első magyar irodalomtörténeti folyóirat megalapítása Abafi (Aigner) Lajos (1840-1909) nevéhez fűződik. Abafi Lajos, korának egyik legsokoldalúbb embere, kiadói tevékenysége mellett ráért arra is, hogy a kritika és bibliográfia területén is munkálkodjék, nemcsak kiadója, hanem szerkesztője is volt több folyóiratnak és ezek közül irodalomtörténeti szempontból, mint első szakfolyóirat, a "Figyelő" érdemli meg a legnagyobb figyelmet.

Abafi Lajos "Figyelő" címmel már 1871. január 1-én indított egy szépirodalmi hetilapot, Szana Tamás, majd Ábrányi Emil szerkesztésében. E lap 1876. június végéig élt. Abafi már előbb felvetette egy kizárólag irodalomtörténettel foglalkozó szakfolyóirat tervét, melyet nemcsak mint kiadó, hanem mint szerkesztő is saját maga valósított meg. A Figyelő c. szépirodalmi hetilap 1876 júniusában megszűnt s ugyanakkor jelent meg az első magyar irodalomtörténeti folyóirat, az új Figyelő első száma.

A szerkesztő-kiadó a folyóirat első számában komoly programmot adott. Ezt a programmot a folyóirat nagyjában meg is valósította. Bár értékelő tanulmányai nagyrészben már elavultak, adatközlései, életrajzi adalékai ma is kimeríthetetlen kincsesbányául szolgálnak az irodalomtörténészek számára. Abafi igyekezett korának legjelesebb irodalomtörténészeit folyóirata köré csoportosítani és nem rajta, nem is folyóirata szellemi színvonalán múlott, hogy az 1876 júniusában megindult folyóirat 1889 júniusában beszüntette megjelenését. A folyóirat Abafi, a kiadó részére nem üzlet volt, hanem ráfizetés, Abafi mégis 13 évig vállalta az áldozatot és A szerkesztés tennivalói mellett maga is rengeteg adatközléssel, életrajzzal járult hozzá a folyóirat változatossá tételéhez. Folyóirata tudomány és sajtótörténeti jelentősége abban rejlik, hogy a Figyelő volt az első magyar irodalomtörténeti szakfolyóirat s mint ilyen, tizenöt évvel előzte meg a magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Bizottságának folyóiratát, az Irodalomtörténeti Közleményeket és harminchat évvel előbb látott napvilágot, mint a Magyar Irodalomtörténeti társaság folyóirata, az Irodalomtörténet.

A Figyelő nem jelent meg nagy példányszámban és így teljes sorozata ma már csak nagyobb könyvtárainkban található. A köteteiben rejlő gazdag anyag viszonylagosan nehéz hozzáférhetősége miatt nem nagyon ismert és sokszor még a komoly kutatóknak is elkerüli a figyelmét. Ez a körülmény indított arra, hogy a figyelő teljes anyagát repertorizáljuk és a kutatók rendelkezésére bocsássuk.

...

A Figyelő évente két kötetben jelent meg, kötetenként öt számmal, átlag kötetenként 25 ív terjedelemben. Kivételt képez az 1877-es év, amikor is csak egy kötet, a III. látott napvilágot. Tekintettel arra, hogy az egyes kötetekhez készült címlap csak. a kötetszámot tünteti fel, az évszámot azonban nem, a kötött példányok legnagyobb részéből pedig az egyes számok borítólapja hiányzik, az egyes cikkek stb. helyrajzi meghatározásánál azt a módszert követtük, hogy előre helyeztük a kötetszámot, római számmal jelölve, utána tettük zárójelben az évszámot, amelyet borítólapos füzetek alapján azonosítottunk. Ezt követi a lapszám megjelölése.