Ismertető

[...] FÜLÖP Zsigmond neve a Darwin megindításakor már nem volt ismeretlen a természettudomány hazai művelői és olvasói körében. Az 1882-ben született szerkesztő a budapesti tudományegyetem természettudományi karának elvégzése után Budapesten tanárkodott. Doktori disszertációja (Az átöröklési probléma története Hippokratestől napjainkig. 1906) már jelezte érdeklődési irányát. Az Ébresztő-füzetekben két kis munkája jelent meg Mi az élet? és A föld története címmel (1909). Bölsche, Haeckel, Forel, Darwin-fordításaival a modern materialista természettudomány nagyjainak magyarországi népszerűsítéséhez nagyban hozzájárult. Szinte ontotta a cikkeket, egymás után tartotta népszerűsítő természettudományi előadásait, elsősorban a munkásságnak, valamint a radikális gondolkodású haladó polgárságnak (tagja volt a Radikális Pártnak, az Országos Reform Clubnak, a Szabadgondolkodás Magyarországi Egyesületének, a Darwin Körnek, a Társadalomtudományi Társaságnak, a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesületének stb.) és élete főfeladatának a természettudományok népszerűsítését, a széles néptömegekkel, elsősorban a munkássággal való megismertetését tekintette. E célok érdekében vállalkozott a Darwin megindítására is.

A Darwin kéthetenként jelent meg és évi előfizetése 10 koronába, egy-egy száma pedig 50 fillérbe került. Ezek az alacsony díjak aligha fedezték még a nyomdaszámlát is. Fülöp Zsigmondnak azonban nem is ez volt a fontos. Szerkesztői beköszöntőül Wilhelm Bölsche Népszerű természettudomány c. cikkét hozta. Ez a cikk - a lap programjaként - igen érdekes szempontokat vet fel a tudománynépszerűsítés problémájáról. Hangsúlyozza, hogy "valamennyien annak a természetkutatásnak a diadalában élünk, amelyik új törvényeket adott kultúránknak, amelynek eredményei a mi mindennapi győzelmi távirataink, amelyik dönt egészségünk és erőnk fölött. Ebből a természettudományból minden művelt embernek ki kell vennie a részét [...]"

Fülöp Zsigmond Bölsche sorai után maga is írásba foglalta szerkesztői elveit: "Folyóiratunk címe egyáltalán nem akar csatakiáltás lenni és nem jelent egyoldalú biológiaművelést sem. Egyszerűen címül választottunk egy nevet, amely név ma már fogalom: azonos a felvilágosodás, a haladás fogalmával s az marad még akkor is, ha tanai valaha megdőlnének". A szerkesztő e bevezető sorai után közölte, hogy az általános tárgyú cikkeken kívül A technika haladása, Az orvostudomány haladása c. állandó rovatokban e két, a XX. század emberének életére oly fontos tudomány fejlődéséről kíván állandóan tájékoztatni, A mikroszkóp csodái c. minden második számban megjelenő rovatban pedig "egy, a közönség előtt kevéssé ismert csodás és érdekes világot" kíván bemutatni. A Krónika c. rovat a természettudományok történetének érdekesebb és fontosabb eseményeiről akar megemlékezni, az Új könyvek c. rovat pedig "olyan magyar és idegen nyelvű könyveket kíván ismertetni, amelyek a természettudományok legújabb eredményeit az egyetemes emberi kultúrába kapcsolják bele". "Az előadás élvezetes és világos volta, az elfogulatlan tudományos igazságra való törekvés lesznek vezérlő csillagaink."

[...] A Darwin mind a tiszta természettudományok, mind az alkalmazott tudományok minden ágával foglalkozott. Ha a matematika terén keveset is nyújtott, annál többet foglalkozott a csillagászattal, amelyet Flammarion magyarra is lefordított munkái igen népszerűvé tettek a nagyközönség előtt. A fizika terén sok az alapproblémákkal foglalkozó tanulmány, a kémiával foglalkozó cikkek nagy számát pedig az a fokozott szükség magyarázza, amely elé a kémiát a világháború állította. Az ásványtani, geológiai cikkek is igyekeztek újabb híveket szerezni e nem nagy népszerűségnek örvendő tudományoknak. Az oceanográfiai cikkeket a magyar tengerkutató expedíciók és a Najade kutatóhajó működése magyarázza, amelyekről annak idején a napisajtó is gyakran beszámolt. A meteorológia, a paleontológia és az antropológia területén a cikkek főleg aktuális témákat tárgyaltak. A szerkesztő érdeklődésének megfelelően igen gazdag a folyóirat biológiai anyaga. Az általános biológia nagy kérdései mellett (Az élet keletkezése stb.) a botanika és a zoológia ismeretterjesztő cikkekben vonul fel. A zoológiai anyagban tekintélyes helyet foglal el az ornitológiai és entomológiai rész, amelyek iránt hazánkban mindig nagy volt az érdeklődés. A szerkesztő aktualitás-érzéke kiváló; hogy csak egy példát említsünk, Carrel kísérleteiről már 1912-ben nagy cikk számol be Fenyő Béla tollából. Az orvostudományi cikkek főleg az egészséges élet feltételeivel, valamint a népbetegségekkel foglalkoznak. A technikai rovat figyelemmel kíséri a fejlődést és a kor nagy találmányaival (autó, szikratávíró, repülés stb.) sokat foglalkozik. Beck Szilárd 1914-ben már a hangos mozi problémáját feszegeti.

[...] A világháború nem nagyon segítette elő a Darwin és szerkesztője által kitűzött feladatok megvalósítását. Fülöp Zsigmond az 1918. december 1-i számban nagy várakozással köszönti a forradalmat, mint amely "a természettudományos kultúra harcosainak is új hajnalhasadást jelent". Eddig "a művészeti, irodalmi, történeti ismeretek (és ezek is meghamisítva) tették a műveltséget, a természettudományoknak kussolni kellett, mert ez veszedelmes volt: ez gondolkodni tanít". Mit vártak a természettudósok az új korszaktól? "Az úgynevezett általános műveltségnek egészen természettudományos alapokra való fektetését". "A műveltség alapjává kell tenni a természettudományi ismereteket, be kell vinni a falusi elemi iskolákba is a mikroszkópot, a távcsövet, a vegytani laboratórium egyszerűbb eszközeit, mert a többtermelés is csak utópia a népszerű természettudományi műveltség nélkül." "Háborút pedig viseljünk ezután is, de nem egymás ellen, hiszen csak másfél milliárd ember él a földön, pedig kellő előkészítés után húsz milliárd embernek nyújthatna bőséges megélhetést. Hanem harcoljunk a természet mostohaságai és az ellenünk dolgozó természeti erők ellen. Ez a nagyszerű és igazi feladata az emberiségnek: legyőzni és rabszolgasorba hajtani a természet erőit. Ez az igazi feladat, mert ez a létért való küzdelem teszi az életet, ez a munka az, amely igazán nemesít."

1919. május 1-ével új korszak kezdődött a Darwin életében. A kiadást a Közoktatásügyi Népbiztosság vette át. Egymás után jelennek meg a folyóiratban az iránymutató, programot adó cikkek (László Artúr: A földreform mezőgazdasági technikai szempontból, Fülöp Zsigmond: Tudományművelés és kommunizmus, Kilián Zoltán: Szocializmus és darwinizmus, Kósa Pál: Természettudományos gondolkodás és kommunizmus stb.), amelyek azonban már nem jutottak el a megvalósulás stádiumáig, mert a szocialista Magyarország megalapításának első kísérlete elbukott és az ellenforradalom a Darwint is betiltotta (utolsó száma 1919. július 1-én jelent meg), szerkesztőjét pedig a hatalom még tanári katedrájától is megfosztotta és kényszernyugdíjba küldte [...]

Forrás: Galambos Ferenc: Fülöp Zsigmond és a Darwin című folyóirat (Magyar könyvszemle 1966. 3. sz.)