CÍMLAP
Pray-kódex
Halotti beszéd és könyörgés
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
"Első kéz"
A magyar püspöki kar Kálmán király alatt 1100 körül tartott két zsinati határozata
Részidőszámító (komputisztikus) táblázatok
Csízió
"Második kéz"
Konstanzi Bernold Micrologus című szertartástani kézikönyve (az egyik legrégebbi Micrologus-kézirat)
"Harmadik kéz"
Nagy Kalendárium (Magyarország legrégibb teljes naptára, Julianus-rendszerű öröknaptár)
Időszámítási táblázatok és egyéb följegyzések (Pozsonyi krónika, a legrégibb magyar annales)
Nagy Sacramentarium (a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szertartáskönyv)
Rituálé (misén kívüli szertartások: esketés, templom alapkövének letétele, temetés)
Halotti beszéd és annak latin forrása (a szerzetes-temetési szertartás szövegének függeléke)
Kis Sacramentarium (a Nagy Sacramentariumból hiányzó bizonyos misék)
Öt színezett tollrajz Krisztus kereszthalálának, sírba tételének, feltámadásnak és megdicsőülésének jeleneteivel
Középkori "magyar notáció" és vonalrendszeres reformkottaírás (hazai alkalmazásának egyik legkorábbi dokumentuma)
Ismertető
Szinte minden középkorral foglalkozó tudományág egyik legkorábbi, fontos
forrása. Igazi jelentőségét mégis a 136r lapján fennmaradt magyar nyelvemlék,
a Halotti Beszéd adja.
A Pray-kódex elejéhez kötött Könyves Kálmán korabeli zsinati határozatok
12. sz. közepiek, történelmi szempontból fontosak még a 897-1187 közötti
eseményeket leíró Pozsonyi évkönyvek és a magyar királyok 1210-ig terjedő
névsora.
A kódex maga sacramentarium, a pap könyörgéseit tartalmazó liturgikus műfaj
második legkorábbi hazai emléke.
172 levél terjedelmű. Konstanzi Bernold Micrologus c. szertartástani
kézikönyvével és számos kiegészítéssel együtt 1192-95-ben másolták egy
feltehető váci mintapéldány alapján Jánosiban.
A sacramentariumhoz kapcsolódó temetési szertartás részeként kapott helyet
a kódexben a magyar nyelvű sírbeszéd. A Pray-kódex őrizte meg a húsvéti
misztériumjátékok egyik legkorábbi emlékét (Quem queritis), a zenetörténet
szempontjából a korai magyar notáció, a művészettörténetéből pedig színezett
tollrajzai jelentősek.
A kódex 1240-ben került Pozsonyba, itt bukkant rá 1770-ben Pray György.
1813-ban a pozsonyi káptalan a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, 2001 óta
az OSZK őrzi, jelzete MNy. 1.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
http://lexikon.katolikus.hu/P/Pray-k%C3%B3dex.html