Bevezető

...

Az 1940-es években nehéz időket élt át az ország és lakóhelyünk is. Nagytétény nagyközség önállóságának, önkormányzatiságának utolsó időszakát is jelentette ez az évtized. A második világháború kitörése után Magyarország fegyveres semlegességre törekedett, majd 1941-től Németország oldalán hadviselő fél lett. Ezt az időszakot a magyar gazdaság teljes háborús átalakítása jellemezte. S ez nem csupán a nehéziparra igaz. Az 1944-ben megtermelt fogyasztási cikkeknek már csupán 20-30%-a jutott el a lakossághoz. A német megszállás, a deportálások, Szálasi rémuralma, majd a szovjet katonai bevonulás zárta le az évtized első felét. Az 1945-ös újrakezdéssel az ország új politikai berendezkedésének korszaka kezdődött meg. A rövid koalíciós időszak után a demokrácia felszámolása és a pártállami diktatúra kiépítése Nagytétény életében is mindent megváltoztatott.

E viharos évtized nagytétényi eseményeinek bemutatására vállalkoztam a krónika megírásával. Rengeteg irat, dokumentum állt rendelkezésemre. Budapest Főváros Levéltára őrzi Nagytétény nagyközség iratait: a képviselő-testületi jegyzőkönyveket, az általános közigazgatási iratokat, a Nemzeti Bizottság anyagait, az Igazoló Bizottság jegyzőkönyveit. E források tartalmazzák településünk legfontosabb adatait, történéseit. A Székesfehérvári Püspöki Levéltár dokumentumai a katolikus egyházközség eseményeinek megismeréséhez adtak segítséget. A Magyar Zsidó Levéltárban és a Holokauszt Emlékközpontban a községben élt zsidó családok anyagait kutattam. A levéltári anyagok mellett felhasználtam a második világháborúból hazatért katonák, hadifoglyok hozzátartozóival folytatott beszélgetések során megismert történeteket, visszaemlékezéseket, a kapott családi fényképeket, dokumentumokat is.

A sokrétű forrásanyag felhasználásával megírt krónikából az érdeklődők megismerhetik az önálló Nagytétény nagyközség utolsó, viharos évtizedének eseményekben bővelkedő történetét.