Bevezetés

A Kolozsvárott megjelent Korunk című társadalomtudományi és irodalmi folyóirat különleges helyet foglal el a két világháború közötti magyarnyelvű folyóiratirodalom történetében. Romániai haladó szellemű magyar írók s Magyarországból Romániába emigrált baloldali beállítottságú írók alapították 1926-ban. A kommunista befolyás indulásától (1926) megszűnéséig (1940) igen erősen uralkodott rajta, de sok pártonkívüli munkatársa is volt. Munkatársai közé tartoztak a marxista elméleti szakemberek közül Molnár Erik, Sándor Pál, a szépírók közül József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Kodolányi János, Remenyik Zsigmond, Tamási Áron, a művészeti írók közül Dési Huber István, Kállai Ernő, Moholy Nagy László stb. is. A Korunk a két világháború között a leghosszabb ideig - s mindig következetesen - ismertette a marxizmus-leninizmus elveit a magyar nyelvterületeken s a fasizmus elleni küzdelemben is mindig élen járt. Éppen ezért tiltották be a magyar hatóságok 1940 augusztusában.

A Korunk 1926 februárjában indult és az 1940. évi augusztusi számával szűnt meg. 1926 novemberéig a "Havi szemle", 1926. decemberétől 1927 végéig a "Világnézeti havi szemle", 1928-tól az 1936. évi 11. számig a "Világnézeti és irodalmi havi szemle", 1936. decemberétől pedig "Tudomány, irodalom, művészet, élet" alcímeket viselte. Havonta egyszer látott napvilágot, átlag öt ív számonkénti terjedelemben, de voltak összevont (kettős) számai is. Indulásától 1930-ig Dienes László (1889-1953), a kiváló közgazdasági író és könyvtáros, Szabó Ervin tanítványa szerkesztette; tőle a szerkesztést Gaál Gábor (1893-1954) kritikus, publicista vette át. Felelős szerkesztőként 1931-től Kibédi Sándor, felelős kiadóként 1938-tól Kovács Katona Jenő szerepelt. A folyóiratnak időnként Budapesten is volt szerkesztője: Kovács Béla (1927. 5-12. sz.), Haraszti Sándor (1931. 1-4. sz.), Szántó Imre (1931. 5-9. sz.), Czellár Ferenc (1931. 10 - 1933. 2. sz.). Csehszlovákiai szerkesztőként Fábry Zoltán szerepelt (1927. 5. sz. - 1938. 4. sz.), majd a folyóirat főmunkatársa lett. Jugoszláviai szerkesztői közül Csuka Jánost (1931. 1 -8. sz.) és Fischer Mihályt (1931. 9-12. sz.) ismerjük. A folyóirat nyomdai előállítását indulásától az 1928. évi 1. számig a Lapkiadó, 1928. 2. számtól 1929. 2. számig a Helikon, az 1929. évi 3. számtól a 12-ik számig a Deutscher Bote, az 1931. évi 11. számtól pedig a Fraternitas Rt. végezte.

A Korunk repertóriuma két főrészre oszlik. Az első rész (A Korunk írói) a folyóirat szerzőinek ábécé-sorrendjében adja a lapban megjelent írásait, egy-egy szerző alatt időrendben, a második rész pedig (A Korunk írásai) a folyóirat közleményeit tematikai bontásban adja s ebben általában az ETO rendszerét követi. A 8-as főcsoportban (Irodalom) külön adja a szépirodalmat és külön az irodalomtörténeti-kritikai részt, mindkét helyen Magyarországgal kezdve az anyagot s ezt a többi nemzet nevük magyar sorrendjében követik. A szépirodalomnál az anyagot bontottuk (versek, széppróza, színmű), de bontottuk az irodalomtörténeti anyagot is (általános rész, egyes írók, utóbbiak betűrendben). Bővebb áttekintést a tartalomjegyzék nyújt.

[...] A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk azt is, hogy a Korunk 1957-ben újra megindult, immár Balogh Edgár és Gáll Ernő szerkesztősége alatt, ismét Kolozsvárott s bár a régi Korunk folytatásának tekinti magát, a szocialista Romániában már más, könnyebb körülmények között dolgozik, mint Dienes László és Gaál Gábor 1940-ben megszűnt folyóirata, úgy, hogy a régi évfolyamok (1926-1940) önálló egésznek tekintendők.