
CÍMLAP
Diszkrimináció emancipáció - asszimiláció diszkrimináció
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Bevezetés a magyarországi egyetemi tanárok (1848-1944) életrajzi adattárának induló sorozatához (Kovács I. Gábor)
Az adattár címszavai
Rövidítések az adattárban
A magyarországi zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok (1848-1944) életrajzi adattára (Kovács I. Gábor-Kiss Zsuzsanna-Takács Árpád)
Táblázatok az adattár alapján (Kovács I. Gábor-Takács Árpád)
Diszkriminációtól diszkriminációig. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok kinevezése Magyarországon 1944-ig (Kovács I. Gábor)
Fülszöveg
Kiadványunk a Huszár Tibor által az ELTE Szociológia Tanszékén
kezdeményezett történeti elitkutatások legújabb eredménye. Az 1990-ben
kezdett könyvsorozatban most induló kötetek a magyarországi tudáselit
meghatározó csoportjának, az egyetemi tanároknak az adatait közlik. Az 1848
és 1944 között kinevezett 1044 egyetemi tanár életrajzi adattárának kötetei
sok újonnan feltárt vagy eddig elhanyagolt adatot közölnek: a professzorok
családja, szülei, testvérei, felesége, gyerekei, vallása, tanulmányai,
teljes életútja, egyesületi és szerkesztőségi tagságai, kitüntetései,
társadalmi és politikai szerepvállalása, vagyoni viszonyai.
A most megjelenő első kötet 67 zsidó és zsidó származású professzor adatait
tartalmazza. Az első izraelita felekezetű egyetemi tanárt Magyarországon
1872-ben nevezték ki Kolozsvárra. A pesti tudományegyetem első izraelita
tanára csak 1894-ben jutott katedrához. Az utolsó izraelita felekezetű
egyetemi tanár kinevezésének dátuma pedig 1919. Ezek a tények is
mutatják, hogy mi indokolja ennek a felekezeti-művelődési blokknak a
körülhatárolását. Sorsuk ugyanis a diszkriminációtól az emancipáción
és az asszimiláción át a diszkrimináció felújításáig, több esetben a
koncentrációs táborig vezetett.