Bevezetés

Sáros megye közönsége már a nagy millenniumi mozgalomhoz csatlakozva, az ezredéves ünnepély előkészítése tárgyában kiküldött bizottsága javaslatára, az 1894. év őszén elhatározta, hogy a vármegye monografiája megirassék, s habár az idő rövidsége miatt kilátás nem volt rá, hogy a mű az ünnepi esztendőre elkészülhessen, annak megírására a megyei kulturadó-alapból bizonyos összeget is rendelt.

Főkép a vállalkozó és elfogadható erők hiánya miatt az ügy azután hosszabb időre lekerült a napirendről, míg az 1907 junius 28-án tartott megyei közgyűlésnek módjában volt, beérkezett konkrét ajánlatok alapján újból foglalkozni e kérdéssel.

Az ajánlattevők közül a megye közönsége a monografia megírásának részletesen körülírt megbízását dr. Tóth Sándorra, az eperjesi kir. katholikus főgymnasium igazgatójára bízta, kinek - a határozat szavai szerint - "közismert elismerésre méltó irodalmi tevékenysége és kiváló egyénisége a nehéz feladat sikeres megoldására kellő biztosítékot nyujt", s ki már hosszabb idő óta a megye központjában lakván, vármegyénk viszonyait szemléletből és tapasztalatból is ismeri.

Egyidejűleg egy bizottságot küldött ki a közgyűlés e sorok írójának elnöksége alatt, melynek feladatává tette, hogy a szerzőt munkájában támogassa s a megye czélzatainak megvalósítására ügyelve, egyúttal a kiadás anyagi részének lebonyolítása körül az alispánnak a kellő javaslatokat megtegye.

...

A szerző majdnem egészen töretlen úton volt kénytelen elindulni. Sáros megye monografiájának anyaga eddig túlnyomó részében a levéltárak homályában lappangott, vagy az irodalomnak szinte beláthatatlan mezején várt egy összeszedő kézre. Régibb időben írt egy-egy kis monografiát megyénkről dr. Bartsch Ede volt megyei főorvos és Egervári Potemkin Ödön; az előbbi inkább topografiai, az utóbbi inkább történeti szempontból. A megye történetébe belejátszó érdekes históriai tanulmányokat bírunk a Tárczai és Berzeviczy testvérnemzetségek múltjából az elhúnyt Berzeviczy Edmundtól; közéletünk érdemes veteránja, id. Bánó József is foglalkozott megyei történetünk egyes részleteivel. Inkább költői szempontból nyujtott rajzokat, regéket néhai Krieger Ernő Tamás Tivadar.

Pedig Sárosmegye teljes mértékben megérdemli, hogy úgy a leiró, mint az elbeszélő tudomány foglalkozzék vele. Múltja, természeti és néprajzi viszonyai egyaránt mintegy mikrokosmosát nyujtják egész hazánknak.

...