
CÍMLAP
Galambos Ferenc (összeállító)
Minerva (1922-1940), Pannonia (1935-1943), Műhely (1937-1942)
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
A Minerva, Pannonia és Műhely írói
A Minerva, Pannonia és a Műhely írásai
0. Általános jellegű írások
1. Tudomány általában. Kultúra, civilizáció, haladás
2. Bibliográfia, könyvkiadás, könyvkereskedelem stb.
3. Sajtó
I. Filozófia
II. Vallás
III. Társadalomtudomány
1. Szociológia, szociográfia
2. Politika
3. Jog
4. Közgazdaság
5. Pedagógia
6. Néprajz, folklór
IV. Nyelvtudomány
V. Természettudományok
VI. Alkalmazott tudományok
1. Orvostudomány, közegészségügy
2. Technika
3. Agronómia
VII. Művészet
1. Képzőművészet
2. Zene
VIII. Irodalomtörténet
1. Irodalomelmélet. Általános és összehas. irodalomt.
2. A magyar irodalom története
3. Az angol irodalom története
4. A délszláv irodalmak története
5. A francia irodalom története
6. A görög irodalom története
7. A latin irodalom története
8. A német irodalom története
9. Az olasz irodalom története
10. Az orosz irodalom története
IX. Földrajz, életrajz, történelem
1. Földrajz
2. Életrajz
3. Régészet
4. Történelem
Bevezetés
A Pozsonyból Pécsre helyezett Erzsébet-tudományegyetem körül igen hamar a
Dunántúl tudományos központja alakult ki. Erre utalnak az itt keletkezett
folyóiratok is, amelyek több-kevesebb szállal mind az egyetemhez fűződtek s
amelyek az egyetem oktatói karának biztosítottak publikációs lehetőséget.
E folyóiratok közül főleg a Minerva (1922-1940), a Pannonia (1935-1943) és
a Műhely (1937-1942) érdemelnek figyelmet.
A Minerva 1922-ben indult, mint a Minerva-Társaság folyóirata, és
1940-ben szűnt meg. Első évfolyamát Horváth János és Thienemann Tivadar
szerkesztette; 1923-tól a folyóirat szerkesztését egyedül Thienemann
Tivadar látta el. A folyóirat elméletben évi 10 számban jelent meg, de
a gyakorlatban ez maximum három, minimum egy füzetet jelentett. [...]
A Pannonia 1935-ben indult Kastner Jenő szerkesztésében, akinek egy
szerkesztő bizottság (Alföldi András, Bozóky Géza, Deák János, Gerevich
Tibor, Halasy-Nagy József, Kerényi Károly, Klemm Antal, Pröhle Károly,
Tolnai Vilmos, Entz Géza, Mansfeld Géza, Prinz Gyula és Rhorer László)
segített. Az igazgatótanácsot Fischer Béla, Baranya vármegye alispánja,
Nendtvich Andor, Pécs szab. kir. város polgármestere, Mansfeld Géza, mint
az Erzsébet-Tudományegyetem rektora és Visnya Ernő kincstári főtanácsos,
felsőházi tag alkotta. Az igazgatótanácsban a rektor, mint az egyetemi
hatóságok képviselője foglalt helyet s a amennyiben új rektor került
az egyetem élére, úgy az igazgatótanácsban az foglalt helyet. 1936-tól
Koltay-Kastner Jenő mellett Prinz Gyula is szerkesztőként szerepelt. Mivel
időközben Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanárnak Olaszországba távozott,
a folyóirat szerkesztését Kerényi Károly és Prinz Gyula segítségével
Halasy-Nagy József látta el. Ebben az évben új tag lépett az igazgatótanácsba
is az új pécsi polgármester, Makay István személyében. A szerkesztés gondja
1939-től egyedül Halasy-Nagy József vállaira nehezedett. Ettől az évtől
kezdve a folyóirat mint a "M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem" évnegyedes
folyóirata szerepel.
1940-ben, Erdély egy részének visszacsatolása következtében Pécsett a
bölcsészeti kart megszüntették; a kar tanárai részben Kolozsvárra, részben
Szegedre távoztak. A VII. évfolyamtól (1941-1942) a szerkesztést Gorka
Sándor látta el, a folyóirat profilja teljesen megváltozott és elsősorban
a jogi és orvostudományi kar tanárai közleményeinek adott helyet. A
bölcsészeti kar megszüntetése lényegében a folyóirat elsorvadásához
vezetett s az az 1941-1942. évi 7. évfolyammal beállott változást alig
élte túl: 1943 végén beszüntette a megjelenését. [...]
A Pannonia 1937. évi 3. évfolyamának két füzetéhez sárga papírra nyomott,
könyvkritikákat tartalmazó, római számjegyekkel számozott mellékletet is
adott; az ezeken szereplő címek megjelölésénél a P. rövidítés és az évszám
után a füzetszámot is megadjuk és ezt a római számmal jelzett lapszámozás
követi. Az 1940. évben kiadott és külön lapszámozott pótfüzetnél a P.
rövidítés és az évszám után a pf. jelzést alkalmazzuk.
A Műhely 1937-ben indult, alcímként a "tanulmányok és bírálatok a
szellemtörténeti kutatás köréből" c megjelölést viselte, Koszó János
szerkesztette indulásától 1942-ben bekövetkezett megszűnéséig. Megszűnése
ugyancsak a pécsi egyetem bölcsészkarának megszüntetésének tudható be.
Megjelenési Helyként az 1941-1942. évi V-VI. évfolyamon (1 füzet) Kolozsvár
szerepel ugyan, de e szám nyomdai előállításai is a pécsi Kultúra Nyomdában
készült.
A Műhelynek 1939-ben és 1940-ben Munka címmel melléklapja is volt, amely
a Pécsi Pedagógusok Társasága lapjaként szerepelt. Jelentősége ennek
nem nagy. Lapszámozása független volt a Műhely lapszámozásától, azért
közleményeinek lokalizálására a MH-M. rövidítést használjuk, szemben a
Műhely MH. rövidítésével. [...]
A három folyóirat együttes feldolgozása két főrészben történt. Az
első főrész, a szerzői rész a három folyóirat teljes anyagát szerzői
betűrendben, azon belül pedig időrendben adja, míg a második főrész
tematikusan rendezi az anyagot s ebben az ETO rendszerét követi.
Részletes felvilágosítással a repertórium tartalomjegyzéke szolgál.
Galambos Ferenc