
CÍMLAP
Galambos Ferenc (összeállító)
Két erdélyi folyóirat, a Hitel 1936-1944 és az Erdélyi Irodalmi Szemle 1924-1929 repertóriuma
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Az Erdélyi Irodalmi Szemle és a Hitel írói
Az Erdélyi Irodalmi Szemle és a Hitel írásai
0. Általános jellegű írások
1. Tudomány általában. Kultúra, civilizáció, haladás
2. Bibliográfia. Könyvtártan. Könyvtörténet stb.
3. Sajtó
4. Muzeológia
I. Filozófia
II. Vallás
III. Társadalomtudományok
1. Szociológia, szociográfia
2. Politika
3. Statisztika
4. Közgazdaság
5. Jog
6. Pedagógia, iskolaügy
7. Néprajz, folklór
IV. Nyelvészet
V. Természettudományok
VI. Alkalmazott tudományok. Közegészségügy
VII. Művészet
1. Reprodukciók
2. Képző- és iparművészet
3. Zene
4. Színház
5. Film
6. Sport
VIII. Szépirodalom
1. Magyar szépirodalom
IX. Irodalomtörténet
1. Irodalomelmélet. Általános és összehas. irodt.
2. A magyar irodalom története
3. Az angol irodalom története
4. A délszláv irodalom története
5. A finn irodalom története
6. A francia irodalom története
7. A görög irodalom története
8. A latin irodalom története
9. A német irodalom története
10. Az olasz irodalom története
11. A román irodalom története
12. A spanyol irodalom története
13. A szovjet irodalom története
X. Földrajz, életrajz, történelem
1. Földrajz, útleírás
2. Életrajz
3. Történelem
Bevezetés
E repertórium két folyóirat anyagát dolgozza fel, amelyek a két világháború
alatt Erdélyben láttak napvilágot. Mindkettő értékes tanulmányokat, adalékokat,
könyvismertetéseket tartalmaz, anyaguk azonban ritkán kerül a kutatók kezébe.
Az Erdélyi Irodalmi Szemle 1924-ben indult meg, kezdetben mint a
"Keresztény Magvető" c. unitárius lap melléklapja Dr. Borbély István
szerkesztésével, Bíró Vencel, Bitay Árpád, Buday Árpád, Csűry Bálint,
Gelei József, György Lajos, Hirschler József, Kelemen Lajos, Kristóf
György, Reményik Sándor, Tavaszy Sándor és Varga Béla mint főmunkatársak
közreműködésével. A folyóirat július és augusztus kivételével havonta
jelent meg, tehát évente tízszer; az évi 10 szám között azonban nem egyszer
összevont számokat is találunk. Programmját a szerkesztő a következőkben
jelölte meg: "Az Erdélyi Irodalmi Szemlét a mindennapi szükség teremtette
meg. Immár öt éve élünk Romániában anélkül, hogy volna olyan folyóiratunk,
melyről elmondhatnók: megtalálható benne minden, ami a szépirodalomban és
a különböző tudományokban itt, Romániában magyar nyelven történt. Pedig
nyilvánvaló, hogy erről ma már nemcsak másoknak, de önmagunknak is
számadással tartozunk. Aztán nem tudjuk azt sem, hogy Magyarországon hogyan
állnak a szépirodalom s a különböző tudományok. Napilapjaink közölnek ugyan
ilyen vonatkozású közleményeket, de e dolgokról rendszeresen és állandóan
senki sem tájékoztat minket. Pedig itt is nyilvánvaló, hogy ha mi
Romániában a történetileg kialakult, magyar közművelődésnek ápolói és
továbbfejlesztői s ez által országunk kultúrájának múltunkhoz méltó
munkásai akarunk lenni, akkor sem a szépirodalomban, sem az egyes
tudományágakban nem szabad lokális nívón maradnunk, hanem az egyetemes
magyar szépirodalom és tudományosság színvonalat kell elérnünk, illetőleg
reprezentálnunk".
Az Erdélyi Irodalmi Szemle a kitűzött programmot jól valósította meg s az
Erdélyi Múzeum szünetelése alatt ellátta annak feladatát; Az Erdélyi Múzeum
újbóli megindulása után, 1929 végével, be is szüntette megjelenését.
Az Erdélyi irodalmi Szemle munkatársai gyakran változtak. Mivel a
munkatársak zöme a kolozsvári egyetem tanárai közül került ki, ahogy ezek
egymás után Szegedre távoztak, úgy léptek ki a munkatársak közül. Munkatárs
volt később Moldován Gergely és Szabolcska Mihály is; Buday Árpád és Gelei
József helyébe pedig Dékáni Kálmán, Gyárfás Elemér, Makkai Sándor és Rapp
Károly kerültek. A szerkesztő tisztségét 1926-ban György Lajos vette át s ő
is maradt a szerkesztő a folyóirat megszűnéséig. A lap megjelenése: 1924:
1-10. sz., 1925: 1-10. sz., 1926: 1-4. sz., 1927: 1-4. sz., 1928: 1-4. sz.,
1929: 1-4. sz.
A Hitel c. nemzetpolitikai szemle 1936-ban indult, kezdetben évi négyszeri
megjelenéssel. A szerkesztői tisztet Albrecht Dezső, Kéki Béla, Venczel
József és Vita Sándor látta el. Az 1940-41-es évfolyamtól a szerkesztő Kéki
Béla, a helyettes szerkesztő pedig Kiss Jenő. A folyóirat címfeje Széchenyi
Hitel c. munkája 1830. évi kiadása címbetűi nyomán készült. A szerkesztők
a lap indulásakor a következő programmot adták: "A Hitel ez évi számát
bizalommal helyezzük olvasóink asztalára. Úgy érezzük, feladatot
teljesítünk akkor, amikor tanúságot teszünk az erdélyi fiatal magyarság
hitéről s népünk önmagába vetett hitelét óhajtjuk. Széchenyi gondolata:
A hitel tágasb értelemben: hinni és hihetni egymásnak. Nem "nemzedéki
önzés" vezet. Csak önismeretre törekszünk, hogy a magunk erejéből való
felemelkedést megkönnyítsük... Körültekintünk a magyarság legfőbb
társadalom-, művelődés- és gazdaságpolitikai kérdései közt, hogy képet
alkothassunk a szórványokba elszigetelt középeurópai magyarság önerejéről
és lehetőségeiről; keressük továbbá az irányítást elvek és lehetőségek
között, hogy történelmi hagyományainknak s népünk belső értékének
teljességét a jelenben a magunk számára élővé tegyük; éppen ezért
értelmiségünkben tudatossá kívánjuk tenni a történet és a nép ismeretét."
A Hitel megjelenési adatai a következők: 1936: 1-4. sz., 1937: 1-4. sz.,
1938: 1-4. sz., 1939: 1-4. sz., 1940-41: 1-4. sz., 1942: 1-9 sz., 1942:
1-12 sz., 1944: 1-7 sz. (Júliusban megszűnt.) A repertórium két részre
oszlik. Az első rész a szerzőket veszi alapul, azok betűrendjében, míg a
második rész az anyagot szakok szerinti bontásban adja s ebben nagyjából
az ETO rendszerét követi. Részletesebben a tartalomjegyzék szolgál
felvilágosítással. Az egyes folyóiratok jelzése a repertóriumban a
következő: EISZ = Erdélyi Irodalmi Szemle, H = Hitel.
Galambos Ferenc