Tétel adatlapja

CÍMLAP

Galambos Ferenc (összeállító)

Két erdélyi folyóirat, a Hitel 1936-1944 és az Erdélyi Irodalmi Szemle 1924-1929 repertóriuma

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Az Erdélyi Irodalmi Szemle és a Hitel írói

Az Erdélyi Irodalmi Szemle és a Hitel írásai

0. Általános jellegű írások
1. Tudomány általában. Kultúra, civilizáció, haladás
2. Bibliográfia. Könyvtártan. Könyvtörténet stb.
3. Sajtó
4. Muzeológia

I. Filozófia

II. Vallás

III. Társadalomtudományok
1. Szociológia, szociográfia
2. Politika
3. Statisztika
4. Közgazdaság
5. Jog
6. Pedagógia, iskolaügy
7. Néprajz, folklór

IV. Nyelvészet

V. Természettudományok

VI. Alkalmazott tudományok. Közegészségügy

VII. Művészet
1. Reprodukciók
2. Képző- és iparművészet
3. Zene
4. Színház
5. Film
6. Sport

VIII. Szépirodalom
1. Magyar szépirodalom

IX. Irodalomtörténet
1. Irodalomelmélet. Általános és összehas. irodt.
2. A magyar irodalom története
3. Az angol irodalom története
4. A délszláv irodalom története
5. A finn irodalom története
6. A francia irodalom története
7. A görög irodalom története
8. A latin irodalom története
9. A német irodalom története
10. Az olasz irodalom története
11. A román irodalom története
12. A spanyol irodalom története
13. A szovjet irodalom története

X. Földrajz, életrajz, történelem
1. Földrajz, útleírás
2. Életrajz
3. Történelem


Bevezetés

E repertórium két folyóirat anyagát dolgozza fel, amelyek a két világháború alatt Erdélyben láttak napvilágot. Mindkettő értékes tanulmányokat, adalékokat, könyvismertetéseket tartalmaz, anyaguk azonban ritkán kerül a kutatók kezébe.

Az Erdélyi Irodalmi Szemle 1924-ben indult meg, kezdetben mint a "Keresztény Magvető" c. unitárius lap melléklapja Dr. Borbély István szerkesztésével, Bíró Vencel, Bitay Árpád, Buday Árpád, Csűry Bálint, Gelei József, György Lajos, Hirschler József, Kelemen Lajos, Kristóf György, Reményik Sándor, Tavaszy Sándor és Varga Béla mint főmunkatársak közreműködésével. A folyóirat július és augusztus kivételével havonta jelent meg, tehát évente tízszer; az évi 10 szám között azonban nem egyszer összevont számokat is találunk. Programmját a szerkesztő a következőkben jelölte meg: "Az Erdélyi Irodalmi Szemlét a mindennapi szükség teremtette meg. Immár öt éve élünk Romániában anélkül, hogy volna olyan folyóiratunk, melyről elmondhatnók: megtalálható benne minden, ami a szépirodalomban és a különböző tudományokban itt, Romániában magyar nyelven történt. Pedig nyilvánvaló, hogy erről ma már nemcsak másoknak, de önmagunknak is számadással tartozunk. Aztán nem tudjuk azt sem, hogy Magyarországon hogyan állnak a szépirodalom s a különböző tudományok. Napilapjaink közölnek ugyan ilyen vonatkozású közleményeket, de e dolgokról rendszeresen és állandóan senki sem tájékoztat minket. Pedig itt is nyilvánvaló, hogy ha mi Romániában a történetileg kialakult, magyar közművelődésnek ápolói és továbbfejlesztői s ez által országunk kultúrájának múltunkhoz méltó munkásai akarunk lenni, akkor sem a szépirodalomban, sem az egyes tudományágakban nem szabad lokális nívón maradnunk, hanem az egyetemes magyar szépirodalom és tudományosság színvonalat kell elérnünk, illetőleg reprezentálnunk".

Az Erdélyi Irodalmi Szemle a kitűzött programmot jól valósította meg s az Erdélyi Múzeum szünetelése alatt ellátta annak feladatát; Az Erdélyi Múzeum újbóli megindulása után, 1929 végével, be is szüntette megjelenését.

Az Erdélyi irodalmi Szemle munkatársai gyakran változtak. Mivel a munkatársak zöme a kolozsvári egyetem tanárai közül került ki, ahogy ezek egymás után Szegedre távoztak, úgy léptek ki a munkatársak közül. Munkatárs volt később Moldován Gergely és Szabolcska Mihály is; Buday Árpád és Gelei József helyébe pedig Dékáni Kálmán, Gyárfás Elemér, Makkai Sándor és Rapp Károly kerültek. A szerkesztő tisztségét 1926-ban György Lajos vette át s ő is maradt a szerkesztő a folyóirat megszűnéséig. A lap megjelenése: 1924: 1-10. sz., 1925: 1-10. sz., 1926: 1-4. sz., 1927: 1-4. sz., 1928: 1-4. sz., 1929: 1-4. sz.

A Hitel c. nemzetpolitikai szemle 1936-ban indult, kezdetben évi négyszeri megjelenéssel. A szerkesztői tisztet Albrecht Dezső, Kéki Béla, Venczel József és Vita Sándor látta el. Az 1940-41-es évfolyamtól a szerkesztő Kéki Béla, a helyettes szerkesztő pedig Kiss Jenő. A folyóirat címfeje Széchenyi Hitel c. munkája 1830. évi kiadása címbetűi nyomán készült. A szerkesztők a lap indulásakor a következő programmot adták: "A Hitel ez évi számát bizalommal helyezzük olvasóink asztalára. Úgy érezzük, feladatot teljesítünk akkor, amikor tanúságot teszünk az erdélyi fiatal magyarság hitéről s népünk önmagába vetett hitelét óhajtjuk. Széchenyi gondolata: A hitel tágasb értelemben: hinni és hihetni egymásnak. Nem "nemzedéki önzés" vezet. Csak önismeretre törekszünk, hogy a magunk erejéből való felemelkedést megkönnyítsük... Körültekintünk a magyarság legfőbb társadalom-, művelődés- és gazdaságpolitikai kérdései közt, hogy képet alkothassunk a szórványokba elszigetelt középeurópai magyarság önerejéről és lehetőségeiről; keressük továbbá az irányítást elvek és lehetőségek között, hogy történelmi hagyományainknak s népünk belső értékének teljességét a jelenben a magunk számára élővé tegyük; éppen ezért értelmiségünkben tudatossá kívánjuk tenni a történet és a nép ismeretét."

A Hitel megjelenési adatai a következők: 1936: 1-4. sz., 1937: 1-4. sz., 1938: 1-4. sz., 1939: 1-4. sz., 1940-41: 1-4. sz., 1942: 1-9 sz., 1942: 1-12 sz., 1944: 1-7 sz. (Júliusban megszűnt.) A repertórium két részre oszlik. Az első rész a szerzőket veszi alapul, azok betűrendjében, míg a második rész az anyagot szakok szerinti bontásban adja s ebben nagyjából az ETO rendszerét követi. Részletesebben a tartalomjegyzék szolgál felvilágosítással. Az egyes folyóiratok jelzése a repertóriumban a következő: EISZ = Erdélyi Irodalmi Szemle, H = Hitel.

Galambos Ferenc


  
×