Bevezetés

A Magyar Élet, nemzetpolitikai szemle alcímmel 1936. október 1-jével indult, havi folyóiratként. Az első két évfolyam szerkesztőjeként és kiadójaként egyaránt Csuray Károly szerepelt a folyóiraton. Az 1938. évfolyamban Csuray Károly neve lekerült a lapról s főszerkesztőként Matolcsy Mátyás, felelős szerkesztőként ifj. Fitos Vilmos jegyezte a lapot, míg kiadóként (egészen a megszűnésig) Kayos György szerepelt. A 3. évfolyam (1938) 11. számát még Matolcsy Mátyás főszerkesztő jegyezte, de a 12. számtól egészen az 1944. évi 2. számig ifj. Fitos Vilmos szerkesztette a folyóiratot. Helyébe az 1944. évi 2. számtól Szíj Gábor lépett. A folyóirat az 1944. évi 10. számmal végleg megszűnt.

A folyóirat a népi írók jobbszárnyának volt az irodalmi és publicisztikai orgánuma, de szoros szálak fűzték a Turul Szövetséghez is. Erdélyi József, Kodolányi János, Sinka István, Szabó Dezső sokat írtak a lapba, de dolgoztak bele olyan írók is, mint Darvas József, Németh László és Veres Péter.

Az 1939. évi 9. számot az ügyészség Szabó Dezső "Az őrtoronyból" c. vezércikke miatt betiltotta; az új (10.) szám a Szabó Dezső-cikk nélkül jelent meg, de egyébként tartalmában majdnem teljesen azonos a 9. számmal. Pár közlemény azonban a Szabó Dezső-cikk mellett is kimaradt; a 10. szám a 9. szám 32 oldalával szemben csak 16 oldalon jelent meg.

A folyóiratot erős németellenesség jellemezte (Szabó Dezső vezércikkét is németellenes tendenciája miatt kifogásolta az ügyészség); ezt a maga korában pozitívnak értékelhető magatartást azonban az egyidejűleg jelentkező antiszemita tendenciák erősen lerontották.

A folyóirat repertóriuma két fő részre oszlik. Az első rész "A Magyar Élet írói" címmel a folyóirat publikációit íróik neve alatt sorolja fel, egyes írón belül időrendi sorrendben; a második rész, "A Magyar Élet írásai" tematikusan rendezi az anyagot és nagy vonásokban az ETO rendszerét követi. Beosztásáról a tartalomjegyzék nyújt felvilágosítást.

...

A szerzői részben a jobb eligazodás érdekében a versek mellé szögletes zárójelben a V., az elbeszélések mellé az E., a színművek mellé a Sz., a reprodukciók és fényképek mellé a R. jelzést tettük.

Az 1937. évi 10. szám a budapesti nagy közkönyvtárakban nem volt elérhető, tartalmát a következő szám borítólapján a megelőző számok tartalmával közösen feltüntetett tartalomjegyzékből vettük s lapszámozás helyett kérdőjelet használtunk. A címek azonban - a tartalomjegyzéknek a meglevő számokkal való összehasonlítása alapján - pontosak.

A folyóirat szerzői viszonylag kevés álnevet és betűjegyet használtak; az utóbbiak a repertórium írói névtárának segítségével könnyen feloldhatók.

A repertórium a folyóirat reprodukciós és képanyagát is feldolgozza.

Galambos Ferenc