Előszó

A Balaton tudományos kutatását a Magyar Földrajzi Társaság választmánya 1891-ben az én indítványomra határozta el. Két évvel előbb létesült a Balatontavi Gőzhajózási R.-T., amely 3 gőzösével kezdte járni a tavat és egyszerre hozzáférhetővé tette a nyaralni és üdülni vágyóknak a veszprém-zalai tóparti helyeket is. Alacsony volt 1891-ben a tó vízállása és a hajózásnak, sőt még inkább a fürdőzőknek kellemetlenséget okozott a Balatonban ilyenkor nagyon elterjedő hínár. Sűrűn panaszkodott erre és féltette a közönség az egész tavat az elhínárosodástól. Az ügyet a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága vette kezébe és mindenekelőtt a hínárkérdés tanulmányozásába fogott.

Ebből a gyakorlati vizsgálatból indult ki azután a Balatonnak és tágabb környékének széleskörű, tervszerű, rendszeres kutatása.

Jól átgondolt tervezettel 28 év alatt a szaktudósok nagy száma vizsgálta és dolgozta fel eredeti tudományos munkálatokban a Balatonvidék természettudományi, biológiai és társadalomtudományi állapotait és kiadta térképeit.

Az alábbi jegyzék ad számot "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" czímű kiadványok hosszú soráról, tartalmáról és terjedelméről.

Németül (egy közlemény angolul) is megjelent valamennyi. Nemcsak a hazai, hanem az egész földkerekség tudományos kritikája nagy dicsérettel illette a Magyar Földrajzi Társaság e vállalatát. Nyilvánvaló, hogy a közönség nagyobb részét a szigorú szakszerűséggel írt, terjedelmes munkálatok nem elégíthetik ki. Régóta sürgettek bennünket, hogy adjunk rövid, könnyen megérthető összefoglalást a Balatonról. Amíg a tudományos kutatások befejezve nem voltak és hozzá folytonosan küzdenünk kellett a tudományos kiadványok költségeinek pénzügyi bajaival, ilyen népszerű foglalat elkészítésére nem gondolhattunk.

A Balaton miniszteri biztosa, boldog emlékű Kvassay Jenő hely. államtitkár nem sokkal halála előtt, a rendelkezésére állott javadalmazásból szerény összeget folyósított bizottságunknak azzal a megbízással, hogy legfeljebb 10 nyomtatott íven Monografiáit népszerűen, egyelőre csakis magyar nyelven ismertesse.

Ennek a feladatnak teszünk most eleget e könyvecske közrebocsátásával. Ha a Balaton szeretetét közönségünkben öregbíteni fogja, a balatoni tudományos kiadványok negyedszázados szorgalmas és fárasztó munkája, amely nélkül e népszerű ismertetést megírni lehetetlen lett volna, bőven meg lesz jutalmazva.

Írtam Csopakon és Budapesten az 1919- 1920. évek mesgyéjén.

Lóczy Lajos,
a Magyar Földrajzi Társaság tb. elnöke
és a Balaton-Bizottság elnöke.