CÍMLAP
Sólyom László
Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
ELŐSZÓ
ELSŐ RÉSZ. VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELSŐ ÉVE
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÚJABB MÁSFÉL ÉVE (1991-1992. JÚLIUS)
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÖNÉRTELMEZÉSE
CSÖND
POLGÁRI JOGI KÉRDÉSEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN
ALKOTMÁNYOSSÁG MAGYARORSZÁGON. ÉRTÉKEK ÉS TÉNYEK
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁSKÖRÉNEK SAJÁTOSSÁGA. TANULMÁNY ÉS AJÁNLÁS BENEDEK FERENCNEK
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL. BEVEZETŐ AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK X. KONFERENCIÁJÁHOZ
KÖLCSÖNHATÁS AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ESETJOGA ÉS A SZÓLÁSSZABADSÁG VÉDELME KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON
AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS TIZEDIK ÉVFORDULÓJÁRA
MÁSODIK RÉSZ. RENDSZERES ÁTTEKINTÉS
BEVEZETÉS
HATÁSKÖRÖK
Az indítvány megengedhetősége: formális eljárási ismérvek
Az alkotmányossági vizsgálat tárgya: mit ért az Alkotmánybíróság "jogszabály" alatt?
Az Alkotmány, illetve az Alkotmányt módosító törvény alkotmányossági vizsgálata
Az Alkotmánybíróság hatásköre nemzetközi szerződés alkotmányosságának vizsgálatára
Az egyedi aktus és a norma megkülönböztetése
Ultra vires kibocsátott aktusok alkotmánybírósági kezelése
Az "élő jog"
AZ EGYES ELJÁRÁSOKBA BOCSÁTKOZÁS KÜLÖN FELTÉTELEI
Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata
Absztrakt alkotmányértelmezés
Az absztrakt alkotmányértelmezés sajátosságai
Tanácsadó vélemény és kötelező alkotmány értelmezés
Alkotmányértelmezés más hatáskörökben
Az elvont alkotmány értelmezés feltételei
A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség hatáskörének alakulása
Az Alkotmánybíróság magatartása valóban egyedi aktusokra vonatkozó hatásköreivel kapcsolatban
AZ ÍTÉLETEK DIFFERENCIÁLÓDÁSA
Elvi tételek és pozitív rendelkezések a rendelkező részben
Az "alkotmányos követelmények" metamorfózisa
A szankciók sokrétűsége
A megsemmisítés eloldása meghatározott időponttól
A mulasztási hatáskör szerepe
Rendelkezés az alkotmányellenes jogszabály konkrét esetben történő alkalmazásáról
Megsemmisítés és tágabb szövegösszefüggések
A hiányzó ideiglenes intézkedés pótlása
A jogszabály alkotmányos voltának megállapítása
A KONTROLL MÉRCÉJE
Az alapjog-korlátozás módszertani korlátja: a lényeges tartalom sérthetetlensége
Egyéb alkotmányossági kritériumok
Jogállamiság
Demokrácia
Diszkriminációtilalom
Egyes alapjogok külön alkotmányos mércéi
Ügycsoportokra szabott mércék
Minimális követelmények
A nem alapjogok mércéje
Függelék: "Konszolidáló ítéletek"
Mércék kontextusból
A formális alkotmányellenesség
EGYES ALAPVETŐ JOGOK
Az élethez és az emberi méltósághoz való jog
Az élethez való jog
Az általános személyiségi jog és a belőle származtatott egyes jogok
A személyek egyenlő méltósága
Adatvédelem és információszabadság
A személyi szám kérdése
A közérdekű adatokhoz való hozzáférés
Az átvilágítás
A véleménynyilvánítás szabadsága
Büntetőjogi korlátok
A sajtószabadság
A közszolgálati rádió és televízió
A vallásszabadság
A vallásgyakorlás anyagi feltételei
Oktatás
Állam és egyház elválasztása, egyházak egyenlősége: további kérdések
A lelkiismereti szabadság
Az egyesüléshez való jog
Az egyesülési szabadság
Szakszervezetek
Politikai pártok
Kamarák és más köztestületek
Büntetőjogi garanciák
Büntetőjog és rendszerváltás
Egyes büntetőjogi garanciák
A büntethetőség határai; az "alkotmányos büntetőjog"
A jogorvoslathoz való jog
Érdemi és hatékony jogorvoslat
A perbeli önrendelkezés
A jogorvoslathoz való jog külön kérdései
A bírósági eljáráshoz való jog
A bírósághoz való hozzáférés
A bírósággal és eljárásával kapcsolatos követelmények
Az egészséges környezethez való jog
A tulajdonhoz való jog
"Az igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlása a tulajdonviszonyok rendezése érdekében"
A tulajdoni formák hierarchiája
A tulajdon mint alapjog, a tulajdon társadalmi kötöttsége és közérdekből történő korlátozása
Piacgazdaság, a gazdasági verseny szabadsága, a vállalkozás és a foglalkozás megválasztásának szabadsága
A kárpótlás befejezése; kárpótlás nem vagyoni károkért
Az egykori társadalmi tulajdon lebontása; az "eredeti teher"
A tulajdonhoz való alapjog funkciója
A szerződési szabadság védelme, a szerzett jogok védelme és a bizalomvédelem
A szociális biztonsághoz való jog
A szociális jogok értelmezései a nyugdíjvita során
A szociális jogok korlátozhatósága
Fennmaradó bizonytalanság
A munkához való jog
ALKOTMÁNYOS ALAPELVEK ÉS ÁLLAMSZERVEZETI INTÉZMÉNYEK
A jogállamiság
"Rendkívüli történelmi körülmények" és a jogállamiság. Formális garanciák és alkotmányi értékek
A jogbiztonság
A hatalmi ágak elválasztása
Demokrácia
Népszuverenitás
Népszavazás
Az Országgyűlés működése
Diszkriminációtilalom
A köztársasági elnök jogállása
A bíróságok függetlensége
A helyi önkormányzatok autonómiájának védelme
A TANULMÁNYOK MEGJELENÉSI HELYE
TÁRGYMUTATÓ
JOGSZABÁLYMUTATÓ
Fülszöveg
Az alkotmánybíráskodás bevezetése olyan változást okozott a magyar
jogrendszerben, de még a közgondolkodásban is, hogy a kezdeteket
dokumentálni kell, tárgyilagos anyagfeltárással hozzáférhetővé kell
tenni. Ezt a munkát végzi el az Alkotmánybíróság nemrég leköszönt elnöke.
A könyv első fele az elmúlt tíz évben született tanulmányokat tartalmazza,
amelyek végigkísérik az Alkotmánybíróság munkáját, szakadatlanul reflektálva
az új ítéletekre.
A kötet nagyobbik részét kitevő "Rendszeres áttekintés" az 1997/98-ra
tervezett végső elnöki összefoglalóból nőtt ki. Teljes egészében
feldolgozza az első Alkotmánybíróság joggyakorlatát. Első része a
hatáskörök használatát, az ítéletek differenciálódását, az alkotmányos
mérce változásait tárgyalja. Ezután az egyes alapjogokra, majd az
alkotmányos alapelvekre (jogállam, demokrácia, egyenlőség), s végül
az államszervezeti intézményekre (köztársasági elnök, bíróságok,
önkormányzatok) vonatkozó határozatok feldolgozása következik.
A könyv valóban az alkotmánybíráskodás magyarországi kezdeteinek hű
dokumentációja. Az eddig legteljesebb és legmélyebb anyagfeltárás
nélkülözhetetlen a további tudományos kutatás, a jövendő
alkotmánybíráskodás számára.